A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - PIRINT Andrea: A Napóleon-kultusz képzőművészeti emlékei képes levelezőlapokon

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 437-456. A NAPÓLEON-KULTUSZ KÉPZŐMŰVÉSZETI EMLÉKEI KÉPES LEVELEZŐLAPOKON Pirint Andrea* 'Herman Ottó Múzeum, Miskolc Absztrakt: I. Napóleon tudatos munkával — vizuálisan és eszmeileg — saját maga alapozta meg kultuszát, amely bukása után is népszerű alkotóeleme maradt a közgondolkodásnak, nem csupán Európában. A Napóleon-kultusz, amely egyes vidékeken erőteljesebben, máshol csupán marginálisan jelentkezett, újabb és újabb lendületet vett a 19. század folyamán, majd pedig a napóleoni események centenáriuma idején. A tömegkultúrát közvetítő képes levelezőlapok — mint történeti források — e tekintetben is fontos információkkal szolgálnak. Kulcsszavak: képeslapkiadás, kultusztörténet, Napóleon-ikonográfia, propagandaművészet A szerencsi Zempléni Múzeum őrzi a külföldi és hazai képeslapok legteljesebb magyarországi gyűjteményét. Az ikonográfia alapján meghatározott gyűjteményi csoportok egyike a több mint 600 darabos, I. Napóleonnal kapcsolatos kollekció, amely a Bonaparték felemelkedését, I. Napóleon katonai és politikai pályafutását, az életében szerepet játszó személyek képmásait, illetve emlékezetének különféle megnyilvánulásait illusztrálja, így nemcsak a történelmi korszakot, hanem a Napóleont mint történelmi személyiséget övező kultuszt is dokumentálja. Az 1870-es években megszülető képes levelezőlap kezdettől a tömegkultúra kifejező eszköze, így a kutatás a legkülönfélébb szempontok szerint vizsgálja azokat, elismerve e tárgytípus kultúrtörténeti jelentőségét. A szerencsi múzeum Napóleon-tárgyú kollekcióját, a bemutatáson túl, a művészet- és kultusztörténet metodológiáját követve, mi is többirányúan kívánjuk feldolgozni. Kérdés, hogy mennyiben illeszkedik, beilleszthető-e a magyar kultúrtörténetbe ez a témakör? Tükrözhetnek-e hazai szellemi lenyomatokat azok a levelezőlapok, amelyek egy olyan történelmi személy emlékezetét ápolják, aki Magyarország köztörténetében nem játszott meghatározó szerepet? Tény, hogy a kollekciót magyarországi közgyűjtemény őrzi, de — ezen túlmenően — vajon mi, magyarok, érintettek vagyunk-e a Napóleon-kultusz tárgykörében, a több mint félezer képeslap között ugyanis mindössze egyetlen darabot találunk, amelyet Magyarországon adtak ki. Ez az adat azt látszik alátámasztani, hogy az Európa más vidékein mai napig eleven Napóleon-emlékezet hazai kontextusba helyezve jóval kevesebb jelentőséget hordoz, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a 20. század eleji külföldi kiadók Magyarországon is forgalmazták levelezőlapjaikat, így a külföldön nyomtatott termékek — legalábbis részben — itthon is könnyen beszerezhetők voltak. De miből