A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - TAMÁS Edit: Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút két és fél évszázados történetéhez

Adalékok Trautsonfalva/Hercegkút történetéhez 333 nyezések születtek, köztük a Hercegkútért Alapítvány. A 20. század közepén még egy egységesen földművelésre és állattenyésztésre berendezkedett falu portáinak képét mutatják a korabeli fotók. Hagyományos, rendszeresen karbantartott parasztházak, gazdasági épületekkel (csűrök) álltak a szépen rendezett portákon. Jellegzetesek a házak, az ablakok, maga az utcakép. Napjainkban épületeit már kicserélt, de ugyanolyan rendezettséget, tisztaságot sugárzó porták sorakoznak a faluban, miként az ősök idejében. A templom azonban a régi, melyben a nagyapák, dédapák is imádkoztak. Ott áll a paplak, az iskola is, ahol a régen elszármazottak megszokásból kereshetik. Felmehetünk azonban az új Kálváriára, ahol a most megépült kápolna éppúgy a falubeli hívek adományából készült, miként évszázadok óta a templomban minden. A pincesor is a régi. A 19. századot éppúgy megtaláljuk ott, miként a 20. század változásai is nyomon követhetők. Valami azonban változott. A pincesor, s így a falu is 2001 óta a Világörökség része. A Tokaj-hegyaljai borvidék olyan tárgyi öröksége, mely nagy múltú, miként a múzeumként megbecsült épületek bármelyike. Ugyanakkor élettel teli és fejlődő, miként reméljük a sokaknak munkát és megélhetést biztosító szőlő és borkultúra. GYŰJTEMÉNYEK RÖVIDÍTÉSE BAZMLt SFL — Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára ÖStA FHKA — Österreichisches Staatsarchiv Finanz- und Hofkammerarchiv, Wien SRKL — Sárospataki Református Kollegium Levéltára IRODALOM BALASSA Iván 1973 A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. A Herman Ottó Múzeum Evkönyve XII, 289-290. BOROVSZKY Samu (szerk.) 1906 Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely város. Budapest. CSORBA Csaba (szerk.) 1990 Zemplén vármegye katonai leírása. 1780as évek. Miskolc. DANYI Dezső-DÁVID Zoltán 1960 Az első magyarországi népszámlálás. 1784-87. KSH Könyvtára, Budapest. DESSEWFFY Sándor 1901 Patak vára és birtokosainak ott lejátszott élettörténetének néhány adata. Csanád-egyházmegyei Nyomda, Temesvár. DÉTSHY Mihály 2008 Sárospatak vára. Sárospatak. DONGÓ Gy. Géza 1908 Károly császár adománylevele Trauthszon hercegnek 1720-ból. (Fordította: Dongó Gy. Géza.) In DONGÓ Gy. Géza (szerk.): Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez. XIII. kötet XIV. évf. 213-217. G. H. J. 1818 Sáros Patak hajdani királyi város történetei. Tudományos Gyűjtemény 1818, 9. GULYÁS József-KÁNTOR Mihály (szerk.) 1933 Sárospatak és vidéke. Budapest. KOVÁTS Dániel (szerk.) 1998 Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke Pesty Frigyes helynévtárában. Sátoraljaújhely. MAGYARORSZÁG... 1920 Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása: Lexicon locorum Regni Hungáriáé populosorum anno 1773 officiose confectum. Kiadja a magyar békeküldöttség, Budapest. NAÁR János-TAMÁS Edit 2010 Hercegkút. (Szerk. Tamás Edit.) Hercegkút. SZIRMAY Antal 1803 Notitia topographica, politica inclyti comitatis Zempleniensis per Antonium Szirmay de Szirma... conscripta. Buda. TAKÁCS Péter-UDVARI István 1998 Zemplén megyei jobbágyvallomások az úrbérrendezés korából. III. Periférián könyvek 3. Nyíregyháza.