A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - MAROZSÁN Zsolt: Köves mesterségek a Hegyalján a 16-19. században

Köves mesterségek a Hegyalján a 16-19. században 313 natura !.\t mu,n ft/i 1. kép. Tokaj látképe, rézkarc, 1657 (HOM HTD, 76.431.1) Fig. 1. View of Tokaj. Copper engraving, 1657 (HOM Documentation of Local History, 76.431.1) boltozta, míg a pince fölötti szobát és az udvarbírói házat egy másik Benedek építette, a ház tetőzetét pedig egy jakab nevű ács készítette el. A vár 17. századi építkezései a folyamatos felújítások jegyében teltek. 1630 körül új kapuzat építése vált szükségessé, amihez a források szerint 12 hordó mészre volt szükség, melyet Felső-Zemplénből szállítottak Tokajba. A felújítási terveket módosítani kellett a pénzszűke miatt. Ennek részeként a Tiszán Tokajig érkező sószállító hajókat is szétbontották és azok faanyagát is beépítették a kapuzatba (DÉTSHY 1995, 48). A munkálatokra a vár egyik tisztviselőjének levele szerint kőművest idegenből kellett hozatni, mivel „mert itt alatt egyet sem találni, azki arra való volna, ha az mész megszerzése lészen... ". A következő évtizedben a vár birtoklástörténetében változás állt be, amikor is a király 1640-ben hozzájárult, hogy Homonnai jános országbíró kiváltsa Tokajt Brandenburgi Katalin fejedelemasszonytól. Homonnai kérésére a zálogszerződés pontjai közé vették, hogy mivel a vár romos állapota miatt folyamatos felújításra szorul, az esetleges építési költségeket írják a zálogösszeghez, melyet a Kamara minden évben ácsokkal és kőművesekkel becsültessen fel. Az 1650-es évek nem hoztak változást az erődítmény építéstörténetében, állandóvá vált a vízkárok okozta helyreállítás. 1652-ből fennmaradt a Lorántffy Zsuzsanna szolgálatában állók szegődményjegyzéke (DÉTSHY 1995, 54). Ebben feljegyezték Kőmíves, másként Tapasztó Lstván járandóságát kőfaragásért és kőrakásért, valamint a „Várbeli Ács" havi fizetését, mely 8 forintot tett ki. Ezekben az években a fejedelemasszony Erdélyből rendelt kőműveseket Tokajba az udvarház épít-