A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - GYULAI Éva: Hunyadi János emblémája Ottavio Strada 1585 körül készült rajzán
Hunyadi János emblémája 291 1600-ban, Aegidius Sadeler metszeteivel, szöveg nélkül. Sadeler rézmetszetei Ottavio Strada de Rösberg rajzai alapján készültek (SADELER 1600). Már az 1600. évi, csak metszeteket közlő legelső kiadás címéből kiderül, hogy Sadeler emblémái Ottavio da Strada múzeumából, vagyis gyűjteményéből valók (ex Musaeo Octavii de Strata). OTTAVIO STRADA IMPRESA-RAJZAI Ottavio Strada a Rösberg (Nürnberg, 1550Prága, 1606) apja, Jacopo da Strada (15071588) műgyűjtő nyomdokait követve, kora egyik legismertebb antikváriusa, műgyűjtője volt; mindketten szolgálták a Fuggereket és a Habsburg-uralkodókat is. Ottavio Strada II. Rudolf német-római császár fizetett udvaronca (Hofdiener) lett, és követte az uralkodót Prágába is, mint az udvar hivatalos antikváriusa. Strada, akárcsak apja, nemcsak műtárgyakat gyűjtött urának, hanem sajátos kollekciót is létrehozott azzal, hogy maga készítette másolatokkal, rajzokkal gyűjtötte össze és őrizte meg a régiségeket. Számos kéziratot készített, főként érmeket és az érmeken feltűnő portrékat rajzolta le, de ismeretesek ékszertervei is. Fennmaradt kéziratai között több olyat is találunk, amelyekben kora uralkodóinak és neves személyiségeinek impresáit, azaz személyes jelvényeit gyűjtötte össze, ezek képezték alapját Aegidius Sadeler metszeteinek és az említett prágai emblémás könyvnek. Ottavio Strada nemcsak tehetséges humanista antikvárius, hanem remek üzletember is volt, hiszen az 1580-as és 1590-es években rajzolt impresa-gyűjteményét több változatban is elkészítette, s maga ajánlotta fel, nem csekély díjazás fejében, a kor műgyűjtő uralkodóinak, köztük II. Fülöp spanyol királynak, a Medici és Gonzaga hercegeknek, a német választófejedelmeknek, de még Nürnberg, Velence és Boroszló városok szenátusának is (VAN DER B OOM 1988, 21). Több mint 30 im presa- kézirata maradt fent a legkülönfélébb európai gyűjteményekben (VAN D ER B OOM 1988, 21; REUTER [2007]; cf: K RISTELLER 1977-1991, passim; S IDERO BRIST 1997, 120-121; OSZCZANOWSKI 2004, 11). Ezekben az 1580-as évek közepétől rajzolt kéziratokban világi és egyházi fejedelmek emblémáit gyűjtötte össze és másolta le, s a kéziratokhoz készült ajánlásából kiderül, hogy ezekben a rajzokban történetírói attitűddel kívánta korának történéseit az utókorra hagyományozni. A számos kézirat egyikét a Bayerische Staatsbibliothek őrzi, 4 ezt a példányt Ottavio Strada Regensburg város konzuljainak és szenátorainak ajánlotta, s a város könyvtárában ( Regensburg Stadtbibliothek) maradt fent. A kódex szövege nem tartalmazza a készítés évszámát, de az első lapjára a regensburgiak bejegyezték, hogy 1591. augusztus 12-ikén a város tanácsa 25 (birodalmi) forintot fizetett a szerzőnek a könyvért, 5 ezért a terminus ante quem: 1591. Ottavio Strada a több száz általa összegyűjtött és lerajzolt impresából más és más kollekciót szerkesztett az egyes kéziratokban, attól függően, hogy kinek ajánlotta fel megvételre, a devizák elé azonban ugyanazt a bevezetőt írta (VAN DÉR B OOM 1988, 21). Stradának a Regensburg vezetőihez írt ajánlásából kiderül, hogy ősei (vagyis apja) nyomdokait követve, egyenesen a saját korának történetét megíró Iulius Caesarhoz és Septimius Severushoz hasonlítja magát, amikor neves személyiségek jelképeit lemásolja, s ezeket érmekről és képekről vett kiegészítésekkel látja el és magyarázza. 4 Ottavio Strada: Symbola Romanorum imperatorum (imperii) occidentalis et orientális etc. [1591] Kézirat, papír, vörös tinta. ff. 1-100. Bayerische Staatsbibliothek, München, Handschriften und Alte Drucke, Codices Iconographici (BSB-Hss Cod. icon.) 425. 5 1591. / die 12 Augusti aus beuelch aines /Erbarn Raths dem Authori so her- / nach benennt gegen disem Buch / Verehrung geben / 25 F. BSB-Hss Cod. icon. 425. fir.
