A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - GYULAI Éva: Hunyadi János emblémája Ottavio Strada 1585 körül készült rajzán

Hunyadi János emblémája 289 Aló. század közepén, egy évszázaddal Hu­nyadi halála után, Sebastian Münster térké­pész, nyomdász (1488-1552) először 1544­ben németül, majd több más nyelven is pub­likált Cosmographiájában, azaz a világleírásá­ban a Hunyadi Jánosról készült fametszetek 16. századi udvaronc viseletében mutatják Hunyadi János vajdát, akinek dicső tetteiről, főként a török elleni harcairól, illetve apai ágon román (vlach), anyai ágon görög (!) származásáról is megemlékeznek (5-6. kép)? Az a tény, hogy Hunyadiról minden alapot nélkülöző fametszetes portrék jelenhettek meg a nándorfehérvári diadal után alig száz évvel, jelzi, hogy hiteles portréja nem volt ismeretes. 3 Iohannis Huniadis egregia facta. Vir autem Johannes Huniades Buthi Valachi Filius, in paterno pago matre Graeca natus, quem nostra tempestate Coruinum uocant et Hollós. Hic industría et uirtute supra omnium opinionem eminuit, genusque suum illustrauit, parentibus nequaquam obscuris editus. Nomen Huniadis habuit ab agro Huniadico, quem a Sigismondo non acceperat: quin et in edito monte castellum erexit, arte ac natura usque adeo munitum, ut nullum hostilem impetum reformidaret. Hic Transsylvaniae prouinciam cum imperio ob rem opitime gestam impetrauit, atque Vaiuoda cognominatus est. Ipse conducto exercitu lacessit omnes nobiles Igni ferroque, quos pupilli Ladislai partibus nouerat infestos. Post Vladislao Polono confoederatus, m ultis s tragi bus Turcas affecit. Nam uicies cum Turca prospere conflixit, bis tantum prae militis inopia cedere coactus est. Ladislao uero rege adulto, cum idem gubemationis officium quod magna cum laude gesserat, resignaret. Ladislaus eum procerum consensu comitem Bistricensem declarauit. Instante uero adhuc regis pueritia, Triumuiri creantur, qui omnes gubernent, Continus Vngarium, Pogebratius Bohemiam et Vlricus Ciliae comes Aus triam fortitur. Summa tarnen rerum apud Vlricum moderatorem regis remansit. Sed rex puer persuasus a quibusdam, accito comite Ciliae Vlrico, curiam interdicit ei, potestatem abrogatam, consiliarii regii nomen antiquat. At ille inuidorum maledicentiae se regia curia explodi clamitans, in patriam abire coactus est. Genuit Johannes Huniades duos fflios, Ladislaum et Matthiam, qui post Ladislaum factus fuit rex... (MÜNSTER 1552, 880. Metszetek: 880, 962) HUNYADI MÁTYÁS EMBLÉMÁJA (STRADA-SADELER) Hunyadi János később is alig tűnik fel a vi­zuális művészetekben, míg fia, Corvin Mátyás király uralkodói reprezentációjában nagy súlyt fektetett arra, hogy képmását megismer­je a közvélemény, ezért fontosnak tartotta az emblematikai reprezentációt híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana számos kódexén is, de emblémái ugyancsak feltűnnek budai palo­tájának padlócsempéin. (Mátyás emblémáiról vő: CSAPODI 1990; ZENTAI 1974; PlETRO LOM­BARDI DL 2002; KELEMEN 2006; GYULAI 2009/a) Az emblémák, és devizák, impresák, vagyis személyhez kötődő jelvények haszná­latát Mátyás feleségétől, Aragóniai Beatrix nápolyi hercegnőtől (1457-1508, magyar ki­rályné: 1476-1490), I. Aragóniai Ferdinánd (Ferrante) nápolyi király (1423-1494, nápolyi király: 1458-1494) lányától „tanulta el", a nápolyi királyi udvarban ugyanis, akárcsak a többi 15. századi reneszánsz itáliai városban és fejedelemségben, óriási emblémakultusz alakult ki. (Aragóniai Beatrix emblémáiról cf.: DE MARINIS 1947; MlKÓ 2008; FÉNYES 2008; GYULAI 2009/b) Corvin Mátyásnak az utókor, a 16-17. századi reneszánsz emblematikai művészet és irodalom több emblémát is tulajdonított, ezek között feltűnik a Hunyadi család címeréből ismert ékköves gyűrű, amely ugyancsak ismert a király corvináinak díszeként, vagyis Mátyás önállóan, emblémaként használta a gyémántgyűrűt. Corvin Mátyás gyémánt­gyűrű-emblémája az emblémáskönyvekben először a 17. század legelején jelenik meg, mégpedig a prágai kiadású Symbola divina et humana I. kötetében (7. kép) (TYPOTIUS 1601-1603, I. 55.; GYULAI 2009/a, 95., 44. kép). A háromkötetes mű 1601-1603 között jelent meg Prágában, szövegét II. Rudolf németalföldi származású udvaronca, Jacobus Typotius, majd Anselmus de Boodt írta, első kötetét azonban már előzetesen kinyomtatták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom