A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2009

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 249 DNy-i oldalán a szántásban kis mennyiségű őskori (kelta?) és középkori, valamint több 18. századi kerámiatöredéket találtunk. A leletek nagyjából 80 x 70 m-es területen, egy domb ENy-i lejtőjén helyezkedtek el. Sátoraljaújhely-Római Katolikus templom (Szörényi Gábor András) Leletmentést végeztünk a katolikus templom keleti külső oldalán. A feltárás oka, hogy a templom dréncsövezéséhez kapcsolódó előzetes régészeti megfigyelés során korábbi falmaradványokra bukkantunk. A feltárás során három szondázó szelvényt nyitottunk a félkörívben futó faragott kőből és téglából rakott, belül boltozott falöv megkutatására és egyet a mai templom alól éppen kinyúló törtköves hosszanti falszakasz vizsgálatára. A félköríves falról kiderült, hogy egy barokk kori (feltehetőleg 1771-es és 1786-os építkezésekhez köthető) kereszthajós templom keleti oldalszentélye, amelynek két építési fázisát lehetett elkülöníteni. A negyedik szelvényben egy olyan törtköves falszakaszt vizsgáltunk, amelyre a barokk kori falak ráfedtek. Ennek tisztázása során kiderült, hogy egy korábbi templomfal-szakasz, amelynek egy részét az alapozásáig visszabontottak, hogy kialakíthassák a már leírt félköríves oldalszentélyt. A barokk kori építkezések több korábbi temetkezést is megbolygattak. Szirma besenyő- Király-a la tt-dűlő (Szolyák Péter-Hajdú Melinda-Nagy ZoltánHonti Szabolcs) A Herman Ottó Múzeum munkatársai 2009. február 9-én régészeti helyszíni szemlét és terepbejárást végeztek a Szirmabesenyő nagyközséghez tartozó Király-alatt-dűlő (szinonima: Hegy-alatti földek) területén (hrsz.: 0133/1). A terepbejárás során az érintett terület DNy-i sarkában közelebbről meg nem határozható őskori kerámiák kerültek elő. Mivel a domborzati viszonyok miatt feltételezhető volt, hogy a régészeti lelőhely területe túlnyúlik a vizsgálandó részeken, ezért a DNy felé 20 m-re található kb. 120 m széles (KNy) és 200 m (E-D) hosszú szántóföldet is bejártuk. A friss szántásban kora bronzkori, kora vaskori, késő vaskori és népvándorlás kori kerámiatöredékeket találtunk. Ezek és a domborzat jellegzetességei alapján egy 425 x 280 m nagyságú területet határoltunk le, mint valószínűsíthető régészeti lelőhelyet. A lehatárolt terület E-i része a Király-hegy D-i lejtőjére fut fel mintegy 20 m relatív magasságig, a Ny-i rész a Palatin-völgy K-i végére esik. Szögliget-Szádvár (Gál-Mlakár Viktor) Idei évben folytattuk az erősség külső várában végzett ideiglenes állagvédelmi tevékenységünket. Célunk a várrész déli, mintegy 40-45 m hosszú várfalának előkészítése, megtisztítása volt a tervezett romkonzerválást megelőzően. A kutatás során szintén a tavalyi évhez hasonlóan a fal belső és helyenként a külső síkja mellől csak akkor omlásréteget távolítottunk el, ami szükséges volt az újonnan épített falazat stabilitásának érdekében. A várfal nyugati, a vár bejáratához közelebb eső szakasza rendelkezett csak álló, mintegy 3-4 m magas falsíkokkal, keleti részének jelentős részei húzódtak még föld alatt. A faltisztítási munka során összesen 5, a fal külső síkja felé szűkülő nyílással rendelkező lőrést találtunk. Ezek közül a nyugati (2. lőrés) nyílásban megtaláltuk annak külső lezárására behelyezett kulcslyuk alakú kilövőnyílással ellátott faragott zárókövét, valamint ennek belső oldalán in situ fekvő, épen maradt fa gerendát is. A többi lőréshez tartozó zárókövek, valamint falsíkok már jelentős részben lepusztultak, így azok rekonstruálásától eltekintettünk. Tokaj-Rákóczi vár (Makoldi Miklós) A 2009-es ásatási évad (2009. július 202009. november 13) eredményeiből minden-