A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2009

A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 241 kíthattak ki. Szintén az utólagos javítással magyarázhatjuk, hogy a ciszterna kövei a nyugati oldalon több sornyi vastagságban omlottak ki. Füzér- Várhegy (Gál-Mlakár Viktor) A füzéri Várhegy keleti oldalában, a 17. század végi inventáriumok által „Lyukpincének" nevezett, pincerendszer járataitól nyugatra jelöltük ki a 2009. évi kutatás színhelyét. Célunk a középkori forrásokban előforduló, talán a fent említett pincékhez kapcsolódó egyéb (gazdasági?) épületek esetleges meglétének tisztázása volt. A terület déli részén elhelyezkedő rövidebb kutatóárkunkból a középkorhoz köthető objektum vagy leletanyag nem bukkant elő. Ugyanakkor a fehér színű sziklás altalajt fedő köves rétegből nagy mennyiségű bronzkori kerámiatöredék került elő. Az északabbra kijelölt kutatóárok nyugati részén két, vörös színű, paticsos szélű mintegy 3 m átmérőjű karikaként jelentkező objektum nyomaira bukkantunk. Ezek kitisztítása és bontása során két középkori mészégető kemence maradványai kerültek elő. A feltárt mészégető kemencék korhatározásában stratigráfiai helyzetükön túl igen csekély számú kerámiatöredék van segítségünkre. A nagyobb kemence betöltéséből pár darab barna színű fazékból származó cseréptöredék, valamint egy sárgásfehér színű vörös festéssel díszített asztali edény töredéke került elő. A töredékeket a 13. század második felére vagy a 14. század elejére keltezhetjük. A másodikként feltárt kisebbik kemence betöltéséből korhatározó lelet nem került elő. Azonban stratigráfiai helyzete alapján ezt a késő középkorban vagy a kora-újkorban használhatták. Galvács-Ronka-lápa (Lengyel György-Szolyák Péter-Gregóczki Gergő) Gregóczki Gergő egyetemista (Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet) által tett bejelentés alapján 2009. július 6-án Dr. Lengyel György régész (Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet) és Szolyák Péter a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság munkatársa a bejelentő kíséretében régészeti helyszíni szemlét tartott a Galvács határában található, Ronka-lápa nevű völgyben. Gregóczki Gergő korábban az ÉNy-DK-i irányú völgy derekánál, a DNy-i hegyoldalban (Köves-hegy és Ronka-tető ÉK-i lejtői) egy nagyméretű kvarcit-tömb körül pattintott kvarcit szilánkokat talált. A kvarcit-tömb EOV koordinátái a következők: x: 777251, y: 342128. A szilánkok nyersanyaga és jellemzői alapján feltételeztük, hogy alsó paleolitikus régészeti leletanyagból származhatnak. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy a kb. 1,5 x 1,5 m nagyságban látható kvarcit-tömböt nagy valószínűséggel egy korábban kidőlő fa felszakadó gyökérzete hantolta ki. Rajta ütésnyomokat nem tudtunk azonosítani. Feltehetően eredeti helyén, szálban álló kőzetről van szó. A pattintott szilánkok és jellegtelen törmelékek legnagyobb sűrűségben a kőtömbtől É-ra (kb. 40 m távolságig) és ÉNy-ra (kb. 80 m távolságig) szóródtak a felszínen, beleértve a völgyből kifelé futó erdőgazdasági utat és az attól É-ra eső területet is. A régészeti helyszíni szemle során nem találtunk olyan pattintott követ vagy egyéb régészeti leletet és jelenséget, amely legalább megközelítőleg segítené a szilánkok készítéséhez kapcsolható korhatározást. Mivel azonban a kvarcit az idősebb őskőkor fontos kőeszköz-készítési nyersanyaga volt és az előkerült szilánkok mindenképpen emberi beavatkozás (kőpattintás) nyomait (ütési pont, bulbus, „szálkák" stb.) viselik magukon, javasoltuk, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyezze be a kőtömb körüli 150 x 70 m nagyságú, ÉNy-DK-i irányban megnyúlt ellipszis alaprajzú területet régészeti érdekelt-