A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2009
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 239 Bükkaranyos-Aranyosi lakópark (Szolyák PéterSzörényi Gábor András-Hajdú Melinda) Bükkaranyos Község Önkormányzata a település 727/1-745 hrsz. területén 2009 áprilisától lakóövezet kiépítését kezdte meg. Az ivóvíz- és szennyvízvezetékek lefektetéséhez, valamint az út- és járdahálózat kiépítéséhez kapcsolódó régészeti megfigyelések (áprilisszeptember) során egy kb. 1 ha nagyságú területen 3 db hidrokvarcit kovaszilánkot és egy őskori kerámiát találtunk. Régészeti jelenségeket és régészeti objektumokat nem sikerült azonosítani. A rétegtani viszonyok intenzív erózióra utalnak, így feltételezhető, hogy egy a mai település irányába természetes úton lemosott őskőkori és/vagy őskori régészeti lelőhelyről van szó. Bükkábrány- Bánya II. lelőhely (Csengerí Piroska-Simon László) 2009-ben a 2007-2008-ban Selján Éva és Veres János által kutatott újkőkori lelőhely próbaásatással körülhatárolt DK-i részének feltárását végeztük el 4540 m 2 nagyságú felületen a bükkábrányi bánya fejlesztési területén. Az előkerült 38 objektumból három újkori árokrészt (S314, S318, S320) kivéve valamennyi a középső neolitikus AVK és szakáiháti kultúra népességének hagyatéka. A feltárt objektumok közül a legjelentősebbek az ÉNy-DK hossztengelyű, nagyméretű AVK agyagkitermelő gödrök (Längsgrube-k : S283, S287, S295, S299, S300, S306, S309), amelyek a legtöbb leletanyagot is tartalmazták. Az agyagkitermelő gödrök között házakhoz köthető cölöplyuk rendszereket nem sikerült megfigyelni. A leletanyagról általában elmondható, hogy feltűnően kevés benne a kőeszköz és az állatcsont, ezzel szemben hatalmas mennyiségben került elő 30 patics (főként az S306, S309 említhető), közöttük áglenyomatos darabok is. A korszakra jellemző kerámiaanyagban megtalálható volt néhány háromszög alakú stilizált arcábrázolás, idol (?) lábtöredéke, agyaggyöngy is. A szakáiháti kultúra településéhez néhány kerek, függőleges falú tároló gödröt sorolhatunk. Bükkábrány-Kivételes-Első-dűlő (Bánya V. lelőhely) (Simon László) A II. lelőhelytől D-re található mélyedés túlsó partján, a 2007-2009-ben felárt neolit teleptől kb. 120 m-re a bánya fejlesztési területét vizsgáló örökségvédelmi hatástanulmány 100 x 50 m-es felületen lokalizált őskori lelőhelyet. A terület próbaásatása során egyetlen régészeti objektumot, egy nagyméretű amorf agyagkitermelő gödröt találtunk, amelyből újkőkori (AVK) leletanyag (edénytöredékek, kőeszköz, patics) került elő. Bükkábrány-Kőkúti-dűlő (Bánya III. lelőhely) (Csengerí Piroska-Simon László) A bükkábrányi bánya fejlesztési területére készített örökségvédelmi hatástanulmány szerint kis leletsűrűségben őskori kerámiát gyűjtöttek a II. lelőhelytől ÉK-re kb. 720 m-re egy kb. 30-30 m-es felületen. A terület 60-85 m hosszúságú, 3,5 m széles szondázó árkokkal történő próbaásatása során csak a szántott rétegből került elő néhány őskori edénytöredék és patics és kőeszköz töredék, régészeti objektumot nem találtunk. Cserép váralja- Cserép vár (Szörényi Gábor András) A 2004-2007 közötti ásatásokon feltárt falak állagmegóvása érdekében konzerválási munkálatok folytak. Ezen kívül gépi földmunkával újabb falszakaszt bontottunk ki az önmaga törmelékéből, ügyelve, hogy régészeti rétegeket ne bolygassunk. Ezen faltisztítás célja az volt, hogy a konzerváláshoz szükséges falsíkok mindenhol értelmezhető módon előkerüljenek. A régészeti megfigyeléssel egybekötött faltisztító és konzerváló munka során a vár nyugati oldalában immár egy viszonylag nagy felületű részletet sikerült bemutatni. Az állagmeg-
