A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2009
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 235-217. A HERMAN OTTÓ MÚZEUM RÉGÉSZETI KUTATÁSAI 2009 Összeállította: Hajdú Melinda* * Herman Ottó Múzeum, Miskolc Bodroghalom (Koós Judit-Horváth Antónia) Bodroghalom település Önkormányzata a Polgármesteri Hivataltól északra, a Szabadság u. 98. szám alatt parkoló építésébe kezdett, melynek során emberi csontokat találtak. A helyszínen a múzeum munkatársai egy középkori (?) sírt tártak fel. A váz Ny-K-i tájolású, ép bolygatatlan, jó megtartású. Koponyája a bal oldalára fordult, kezei a medencén, kissé lecsúszva arról. Szögekkel szegeit ládával takarták le, melynek oldalait szögek nélkül ácsolták össze. A láda a váz jobb oldalán és a két rövidebb oldalon teljes épségben megmaradt. A sírban nem volt melléklet és a vázon sem volt viseleti tárgy, így az eltemetés módjából és a tájolásból valószínűsíthető, hogy középkori, vagy kora újkori temetkezésről van szó. A sír egy É-D-i irányú homokdomb északi végének alján került elő. Tőle délre, a domb tetején volt régebben a falu temetője, melynek néhány sírköve ma is látható. Feltehető, hogy itt lehetett a falu középkori temetője. Bodrogkeresztúr-Henye-hegy (Szolyák Péter-Hajdú Melinda-Nagy Zoltán) Szálloda építését és látványszőlészet üzemeltetésének megkezdését megelőzően Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti Részének elkészítéséhez régészeti helyszíni szemlét és terepbejárást végeztünk 2009 decemberében a Bodrogkeresztúr határában fekvő 0134/1—2. hrsz. területen. A beruházás által érintett telkek Bodrogkeresztúr Község központjától DNy-ra 1,2 km távolságra lévő Henye-hegy DK-i lejtőjén helyezkednek el. A terület K-i sarkában, a Bodrogkeresztúr és Tarcal között futó műúttól Ny-ra, kb. 200 mre (137,5 mBtf), a szőlőtőkék alatt és között újkori kerámiákat és 1 db őskőkori kőeszközt (hidrokvarcit magkövet) gyűjtöttünk. Bogács-Első nyomás (Csengeri Piroska) A lelőhely, mely a község D-i határában, a Hór-patak Ny-i partján található, örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2009. március 3-án. Az őskorból (?), a császárkorból (szarmaták) és a középkorból származó leletek mintegy 200 x 125 m-es területen szóródtak a szántásban. A lelőhely pontos felszíni kiterjedését a környező területek növényzeti fedettség miatt nem tudtuk megállapítani. Munkatárs: Szabó István.