A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008
A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008 233 Tornanádaska, Dél (Csengeri Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 27-én. A községtől közvetlenül D-re a mezőgazdasági művelésű kisebb parcellák területén, kb. 470 x 30 m-en jó megfigyelési körülmények között kevés népvándorlás kori, Árpád-kori és 15. századi leletet gyűjtöttünk, melyek a felszínen elszórtan helyezkedtek el. A lelőhely nagy része feltehetően a jelenlegi település alatt, északabbra húzódik. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Tornanádaska-Elháza (Csengeri Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. február 27-én. A községtől K-re, a 27. sz. főút és a Bódva jobb partja között elterülő szántóföldön a Kereszttől DNyra, a főút közelében kb. 100 x 30 m-es területen elszórtan 30 db kelta kori vagy kora császárkori kerámiatöredéket (köztük egy korongolt, lyukas fenekű edény alját) és 4 db vassalakot gyűjtöttünk. A lelőhely pontos felszíni kiterjedését a környező területek növényzeti fedettsége miatt nem tudtuk meghatározni. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Tornaszentandrás-Kender-fóld (Csengeri Piroska) A lelőhely örökségvédelmi hatástanulmány készítéséhez kapcsolódó terepbejárás során vált ismertté 2008. március 27-én. A Juhászpataktól D-re, nagyjából 235 x 90 m-es, NyK-i irányú területen egy darab őskori, valamint nagy mennyiségű 17-18. századi régészeti leletet gyűjtöttünk, melyek feltehetően egy bolygatott őskori, valamint egy nagy intenzitású kora újkori településre utalnak. Munkatársak: Hajdú Istvánné, Hajdú István, Nagy Zoltán, Gyárfási József. Vadna-Vár-tető (Szörényi Gábor András) Lombhullatást követően mikrodomborzati felmérést végeztünk a vadnai huszita várban Nagy Zoltán régésztechnikussal, Luby Viktor és Simon József egyetemi hallgatókkal. A felmérés során lézeres mérőállomással 431 mért pontot vettünk fel. Az objektumban összesen 6027 m 2-t mértünk fel. A markáns terepi elemekkel bíró vármag és sánc területén átlagban 2x2 méterenként vettünk fel pontokat, a külső, váron kívüli terep felmérésénél pedig ritkásabban. A régészetileg értelmezhető terepelemek töréspontjait összekötve vonalas összesítő térképen ábrázoltuk a vár meglévő felszíni elemeit. A mikrodomborzati felmérés alapján egyértelművé vált, hogy egy a 13-14. századra jellemző terepi adottságokkal rendelkező, valószínűleg kisnemesi várról van szó (jellegzetes elhelyezkedés, méret, központi belső, sáncárok), melyet a 15. század huszitái újrahasznosítottak. A kutatást szisztematikus leletgyűjtéssel egészítettük ki.
