A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2008

228 Hajdú Melinda tású felszíni leletsűrűsödés utal császárkori lelőhely létére, illetve a lelőhelyünk folytatá­sára. A lelőhely kutatását 2008. október 31-én befejeztük. Mezőnagymihály-Nagygólyás-tanya (Szörényi Gábor András) Ásatásvezető: Szörényi Gábor András. A kábelárok régészeti megfigyelése során egy cölöplyukas ház, valamint a kemencéjének metszetét észleltük. Az örökségvédelmi hatás­tanulmány során ezen területen eredményes terepbejárást nem végezhettünk a növényzeti fedettség miatt, de a kedvező domborzati adottságok révén potenciális lelőhelyként ke­zeltük. Az objektumra teljesen rábontottunk, melyről kiderült, hogy egy ENy-DK-i Árpád­kori ház. A kábelárok pontosan középen vágta el. 3x3 m-es négyszög alakú, ágasfás — szele­menes — szerkezetű. Egyik fő oszlophelye előkerült, a másik valószínűleg az árok ásása­kor pusztult el. További négy oszlop-, illetve cölöphelyre is bukkantunk a házgödör szélén. Az északnyugati oldalához, a házon kívülről csatlakozott a kerek többszörösen megújított platnijú, de cseréptapasztás nélküli kemencéje. A ház és kemence betöltéséből kisszámú 12. század végi, 13. század eleji kerámiaanyagot gyűjtöttünk. A háztól délre egy objektum met­szetét tapasztaltuk az árokfalban. Ennek ki­bontása során kiderült, hogy egy kerek újkori beásásról van szó. Egyéb régészeti jelenséget nem tapasztaltunk ezen a nyomvonalszaka­szon. A csekély objektumszám alapján a feltárt házat egy Árpád-kori prédiális település részé­nek tarthatjuk. Mezőnagymihály-Nagyház-tanya (Szörényi Gábor András) Ásatásvezető: Szörényi Gábor András. A kábelárok régészeti megfigyelés során egy nagyméretű foltot észleltünk a metszetfalban, mely kevés paticcsal volt keverve. A gépi rá­bontás során egy szabályos nagyméretű ház foltja rajzolódott ki. Egy 5,2 x 3 m-es Ny-K-i tájolású téglalap alakú házat tártunk fel, kelta kerámiával keltezve. Ágasfás-szelemenes szer­kezetre utal a házgödör két rövidebbik oldalá­ban megtalált oszlophely. Az épületet egy na­gyobb gödörkomplexum betöltésébe ásták, melyhez a ház déli hosszanti oldala csatlako­zott. A környéken felszíni leletanyagot nem tudtunk gyűjteni részben a növényzeti fedett­ség, részben pedig az itt lévő marhatelep miatt. Ennek ellenére magányos, vagy igen ritkásan lakott kelta kori településről lehet szó, hiszen a nyomvonal ezen szakaszán további objektu­mokra nem bukkantunk. A feltárásokon és a régészeti megfigyelések­ben részt vettek Gál-Mlakár Viktor, Horváth Antónia és Nagy Zoltán ásatási technikusok. Mezőnagymihály-Nagy-tanya, Kelet (Szörényi Gábor András) Ásatásvezető: Simon László­Wolf Mária. Kutatott nyomvonalhossz: 190 m. A lelőhelyen 3 nap alatt elvégzett humuszolás (2008. augusztus 4—6.) után 3 munkanap alatt (2008. szeptember 29-október 1.) egy császár­kori településhez tartozó objektumcsoport (Sl­3, 5-8, 10), valamint 3 bronzkori (S4, 6, 13) egy újkori (SÍI) és egy bizonytalan korú (S9) árok részleteit tárhattuk fel a 1,5 m széles, ill. az objektumoknál rábontásokkal szélesített nyomvonalszakaszon. A császárkori objektu­mok közül 1 árokrészlet volt, míg a többi táro­ló gödör. Közülük az egyiket (S7) metszi a lelet nélküli S8 objektum, amelyről betöltése alap­ján valószínűsítjük, hogy szintén a császárkori településhez tartozhatott. A leletanyag megle­hetősen szegényes, zömében kerámia, és né­hány állatcsont. A császárkori objektumok közül több terra sigillatát is tartalmazott. A környező dombos terület bejáráskor hasonló leletek kerültek elő. Mezőnagymihály-Salamon-tanya (Szörényi Gábor András) Ásatásvezető: Wolf Mária. Kutatott nyomvonalhossz: 860 m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom