A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - RINGER István: Beszámoló a sátoraljaújhelyi vár régészeti feltárásának első éveiről (2007-2011)

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve L (2011), 193-217. BESZÁMOLÓ A SÁTORALJAÚJHELYI VÁR RÉGÉSZETI FELTÁRÁSÁNAK ELSŐ ÉVEIRŐL (2007-2011) Ringer István* "Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak Absztrakt: A Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma 2007 nyarán kezdte meg a Sátoraljaújhely határában található Várhegy régészeti kutatását. Az Árpád-kori forrásokban Castrum Patak-ként, vagyis pataki várként emlegetett, vélhetően az egykori pataki erdőispánság központjául szolgáló, az 1530as években pusztulásnak induló erősség feltárásának első eredményeiről számol be az alábbi közlemény. Kulcsszavak: pataki erdőispánság, középkor, Perényi Péter Sátoraljaújhely város DNy-i határában magasodik a Sátor-hegy-csoport, melyet a Magashegy, a Kecske-hát, a Sátor-hegy, a Boglyoska, a Szár-hegy, valamint a Várhegy alkotnak. Az erdőkkel és szőlőkkel borított hegyek a Tokaji-hegység többi részétől kissé elkülönülve, alföldi környezetükből emelkednek ki (KOVÁTS 2001, 351). A csoport délkeleti széléből kinyúló, 334 mBtf magasságú Várhegyet mély nyereg köti össze a tőle nyugatra emelkedő Sátor-heggyel. A Várhegy dácit kőzetanyagú kúp, hosszú, keskeny platóval, és meredek oldalakkal. A Sátor-hegyek Sátorhalom néven Anonymus gestájában is szerepelnek. A Várhegyen lévő, napjainkra csaknem teljesen elpusztult várral kapcsolatos korai okleveles források helytelen értelmezése hosszú időre gyökeret verő téveszmékhez vezetett. Détshy Mihály kutatásai tisztázták, hogy az V. István kancelláriájában 1261-ben kelt, a sátorelői hospesek jogállását rögzítő kiváltságlevélben szereplő Castrum Saturhyg, azaz a sátorhegyi vár azonos az ugyancsak V. István általi, 1262es adománylevélben szereplő, patakinak mondott várral. Ez a vár, mely Castrum Patak, Castrum Potak, vagy Castrum Potok alakban további 13-14. századi oklevélben előfordul, a tatárjárás után, a mai Sátoraljaújhely határában lévő Várhegyen épült fel (DÉTSHY 1966, 177-197; DÉTSHY 1994). Az Árpád-kori pataki vár tehát semmilyen formában nem azonosítható a sárospataki vár Vörös-tornyával, mint ahogyan azt korábban a tipológiai alapon osztályozó kutatás — tévesen — megtette (DANKÓ-FELD-SZEKÉR 1999, 375-401). Détshy forrásfeltáró munkáját egészítették ki Szűcs Jenő kutatásai. Szűcs rávilágított arra, hogy a Patak-fogalom a késő Árpád-korban tágabb földrajzi egységet jelentett, s az általa erdőispánságként meghatározott territórium része volt Újhely és Patak település is, a tartozékaikkal együtt (SZŰCS 1993, 1-58). A pataki erdőispánság 1323-ig szerepel a forrásokban, s minden bizonnyal a Várhegyen álló, az Árpád-korban tehát patakinak nevezett vár volt