A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)
RÉGÉSZET - SIMON László: Római császárkori lándzsa a miskolci Avasról.
182 Simon László elő. A leletek egy részéről korabeli rajz készült (LESZIH 1926; B. H ELLEBRANDT 1992, 34, 37, 67, 23. kép). A lelőhely lokalizálása az 1950 körül készült 1:10 000-es léptékű térkép alapján történt. 1 0 Tévesen lokalizálták a Ruzsinfark-dűlőbe a HOM 53.1058.1. leltári számú vas lándzsáját, az feltehetően Szirmabesenyőn vagy környékén kerülhetett elő. 1 1 9. Miskolc, Ruzsin-Szőlőhegy (5. kép 9) Feltehetően a Ruzsinfark-dűlőtől ENy-ra az Avas nyugati lejtőjén található határrészben ismeretlen korú orsógomb került a Borsod-Miskolci Múzeumba, melynek csak előkerülési helyét és méretét (M=4 cm) közölte Leszih Andor (LESZIH 1926, 44). 10. Miskolc, Avas, temető(5. kép 10) Sírásás közben két oldalán vonalas bordákkal díszített tokos füles baltát találtak, amelyet a miskolci példány óvoda ajándékozott a múzeumnak, H=10 cm (LOSSONCZY 1902, 82; LESZIH 1926, 44). A bronzkori tárgy előkerülésének helye vagy a református temető (Lásd fentebb a 2. pontnál), vagy az Avas északnyugati oldalán elhelyezkedő 1 0 HOM HTD, II, 81. 1 1 A Herman Ottó Múzeum 53.1058.1. leltári számú tárgya egy 29,5 cm hosszúságú vas lándzsahegy, teste hajlított, pengéje sérült, lelőhelyéhez Ruzsinfark-dűlő, az ajándékozó nevéhez röviden csak a Szirmay név van beírva, továbbá egy utalás a múzeum régi leltárkönyve 1397. számú tételére. A régi leltárkönyv szerint a tárgy a Boutsó Dánieltől múzeumba került valóban Ruzsinfark-dűlő lelőhelyű vaslándzsa után leltárba vett leletcsoport részeként került lajstromba, amelyek szintén kelta korúak és gr. Szirmay Alfréd ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A Boutsó-féle tétel alatt listába vett leleteknél a lelet korára való utalásként a -„- jelet használták, viszont a lelőhelyet nem macskakörmözték, mint ahogy azt tették e leletcsoport előtt és után is. Nyilvánvalóan azért nem, mert a lelőhely már nem azonos Boutsó-féle vaslándzsáéval. A félreértést erősíthette, hogy a Lossonczy István-féle ismertetésnél (LOSSONCZY 1902, 86) a vaskori régiségek leírása „legnagyobb részük Szirma-Bessenyőről való s gr. Szirmay Alfréd ajándéka" bejegyzés után következő 1142. sz. tétel a már említett, valóban a csabai határban, Ruzsinfark-dűlőben talált, s Boutsó Dánieltől származó vaslándzsa — ezt azonban egyértelműen le is írta Lossonczy István. zsidó temető (BARNA 1993, 371-372, 3. kép) lehetett (Lásd a 14. pontot). Lényegében ugyanez érvényes az 1914-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került Miskolc, Avas, temető lelőhelyű paleolit leletekre is. 11. Miskolc, Toronyalja utca (5. kép 11) Leszih Andor szerint egy Toronyalja utcai telken három körbe futó bordával díszített, 5,5 cm hosszú bronzkori tokos füles baltát találtak (LESZIH 1926, 44). Amennyiben az előbbi, sírásáskor talált bronz balta a református temetőben került elő, akkor a 10. és 11. pontban ismertetett két lelet egy nagyobb bronzkori temetőből származhat, miután a Toronyalja utca közvetlenül a református temetőtől Ny-ra helyezkedik el. 12. Miskolc, Papszer u. 32-34. (5. kép 12) A korábban Molotov u. 32-34. és Mindszent u. 4-6. sz. alatt ismert lelőhelyen 1957-ben Megay Géza végzett kutatást, amelynek paleolit leleteit az alsószentgyörgyi leletekhez hasonlította Vértes László (VÉRTES 1965, 219; GYENIS et al. 2001, 9798; SZOLYÁK-MESTER 2011, 49-50. I. táblázat). 13. Miskolc-Mendikás (5. kép 13.) 1937-ben és 1973-ban a felszínen paleolit leleteket találtak (TÓTH 1975, passim; SIMÁN 1978b, 12, 14; SZOLYÁK-MESTER 2011, 49-50,1. táblázat) 14. Miskolc, izraelita temető (5. kép 14.) 1920-ban Világhi K, gyűjtött őskőkori leleteket az Avas ENy-i részén elhelyezkedő izraelita temető területén (SIMÁN 1978b, 12; SZOLYÁK-MESTER 2011,49.1. táblázat) Szórvány régészeti leletek Miskolc-A vasról: — őskori telepet jelző obszidián darabok, kőeszköz szilánkok és edénytöredékek, utóbbiak között különféle díszített töredékek: „ujjbenyomásos dísz egy és két sorban, párhuzamosan bekarcolt vonalak, bütykök mellett vonalak stb.... egy díszesebb cserép ... két füllel, három körülfutó párhuzamos vonal alatt ékben összefutó három vonalas dísszel" (LESZIH 1926, 43). A leletek közül néhány darab a kora bronzkori hatvani kultúra hagyatékához sorolt textildíszes, ill. bütyökdíszes csészetöredékekkel azonos (KALICZ 1968, 117; KOÓS 1992, 7),
