A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

Viga Gyula köszöntése

12 Viga Gyula a közép-európai néprajztudomány számára jelentős eredményeket ért el az árucsere néprajzi kutatásában, az északkeleti térség történeti-etnodemográfiai és migrációs folyamatainak feltárásában. Történeti források alapján tárta fel a 16-19. század folyamán lezajlott szláv (szlovák, ruszin, lengyel) és román betelepüléseket, valamint a soknemzetiségűvé vált területen a szellemi és tárgyi javak cseréje révén megvalósuló, népek, etnikai közösségek között működő kulturális kapcsolatokat. Ezekhez a kérdéskörökhöz illeszkednek regionális kutatásai is, amelyekben térségünkben szintén új eredményeket tud felmutatni. Mindez nem csoda, hiszen a migráció, az árucsere a kultúra minden területén megfogható, tanulmányozásának horizontja annak egészét átíveli. Mint egyik értékelője, bírálója a közelmúltban megfogalmazta, munkássága túlmutat az alapkutatáson, könyvei, tanulmányai a gazdasági és kulturális jövőtervezés számára fontos szempontokat fogalmaznak meg. Az élet, a sors úgy hozta, hogy kutatói munkásságának több jelentős állomásánál jelen lehettem. Mindegyik ilyen esetben egyöntetű elismerést váltott ki az a széles körű tájékozottság, szakmai igényesség, amely tudományos könyveit, írásait áthatja. Munkáinak hazai és külföldi visszhangjáról mindennél meggyőzőbben tanúskodik az ezernél több független hivatkozás, amely jelzi ismertségét. Országosan is kimagasló szerkesztői tevékenységét valamennyi korábbi méltatója hangsúlyozza. Az általa szerkesztett könyvek, évkönyvek, periodikák jelentős kutatások, tudományos vállalkozások életre hívói lettek. A tudományos közéletben végzett tevékenységét jellemzi, hogy alig akad a néprajz területén olyan országos testület, amelynek ne lenne, vagy ne lett volna tagja, tevékeny résztvevője. Mindez híven mutatja azt az elismerést, megbecsültséget, amelyet szakmai és emberi kvalitásai révén a magyar néprajzban kiérdemelt. Bár mindenről itt most nem eshet szó, és az eredmények bármilyen felsorolása is csak igen vázlatosra sikerülhetne a szűk időkeretek között, nem tehetem meg, hogy ne szóljak saját intézményemmel, a Debreceni Egyetemmel évtizedek óta fennálló sokoldalú kapcsolatáról. Ezek a Miskolci Egyetemen betöltött professzori státusza mellett is élnek, működnek. Kapcsolataink az egyetemi diploma átvétele után sem szakadtak meg, és a Herman Ottó Múzeum és a tanszék közötti hagyományosan szoros együttműködés keretébe illeszkedtek. A kilencvenes évektől rendszeres oktatója tanszékünknek. Tagja a néprajz doktori programnak, amelynek keretében doktori és habilitációs eljárásokban vesz részt. Publikál a tanszék kiadványsorozataiban, több könyve jelent meg kiadásunkban. Tanszékünk munkatársaihoz, köztük személyemhez, valamint régi tanárához, Ujváry Zoltánhoz több évtizedes barátság fűzi. Kedves Ünnepelt! Kedves Gyula! Kívánom neked, hogy megvalósíthasd szakmai terveidet, elkészítsd azokat a könyveket, amelyek még megírásra várnak. Örömmel töltene el, ha az előttünk álló időkben is lenne alkalmunk közös munkára, kutatásra, baráti beszélgetésre. Kívánok személyes boldogságot, jó egészséget! Isten Éltessen! Debrecen, 2012. július Dr. Bartha Elek etnográfus, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora Debreceni Egyetem, Néprajzi Tanszék