A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

RÉGÉSZET - P. FISCHL Klára-HELLEBRANDT Magdolna-REBENDA János Pál: A füzesabonyi kultúra települése Emőd-Istvánmajor (M30/36. Ih.) és Ernőd-Karola szőlők területén

A füzesabonyi kultúra települései 109 Hernádbüd-Várdomb esetében lehetett először adatokkal alátámasztani, hogy a településhez nagyon szorosan egy negyedik, kevésbé intenzív, gödrökkel jellemezhető terület is kapcsolódik (P. FLSCHL-PUSZTAI 2009). Ernőd-Karola szőlők lelőhelyen, a magasparton hosszan elnyúló bronzkori leletanyaggal jellemezhető terület, illetve az M30/36. lelőhely feltárt gödrei egy ilyen hosszan elnyúló, gödrös települési egység meglétére utalnak (1. kép 4—5, 2. kép 4-5). Ennek alapján az M30/36-os, EmődIstvánmajor nevű lelőhelyet az Ernőd-Karola szőlők bronzkori település egyik települési részeként foghatjuk fel. Ezt a megfigyelést támasztotta alá Koós Judit Vatta-dobogói ásatása is. Az ismert VattaTesthalom teli település (KALICZ 1968, 119) északi oldalán 2010-ben folytatott leletmentő ásatása során feltehetően a telihez tartozó legkülső, gödrös települési egység egy részét sikerült feltárni. A feltárás alatt folytatott terepbejárásaink során a jórészt lepusztult teli körüli külső, intenzív települési egységen belül a talaj elszíneződése alapján leletkoncentrációkat is körvonalaztunk. A teli központi részétől kb. 400-500 méterre, a Csincsepatak keleti oldalán került feltárásra a füzesabonyi időszak temetője. E lelőhely leletanyagának restaurálása és feldolgozása folyamatban van. Az itt bemutatott települési struktúra meglétét és általános használatát támasztja az emőd-nagyhalmi település is. A magas É-D-i irányú dombhát déli végében levő központi területet (teli) még ma is impozáns árok veszi körül. A légifelvételen jól azonosítható az árkot körülölelő intenzív külső települési rész. A dombhát további, teljes területén gyűjthetők bronzkori cserepek, utalva a terület használatára a településsel egy időben. 2011 őszén a vasút pályakorrigációs munkálataira való tekintettel végzett terepbejárás során a domb déli lábánál a Zsedény dűlőben szintén hatvani településre utaló kerámiát gyűjtöttek a Herman Ottó Múzeum munkatársai.

5 Hasonló településszerkezetre utaló megfigyeléseket tettünk eddigi kutatásaink és helyszíni szemléink alapján Novaj-Földvár, TardTatárdomb és Alsóvadász-Várdomb esetében is. A Dél-borsodi-síkság és a Hernád-völgy hatvani és füzesabonyi időszakokban történt települési képének vizsgálata során

6 eddig a kutatásba bevont lelőhelyek (több mint harminc bronzkori település) közül huszonöt esetben sikerült a tell-árok-külső intenzív település hármas egységét kimutatni. A fentebb bemutatott négy esetben pedig igazolható a negyedik, gödrös települési egység megléte is. OBJEKTUM ÉS LELETANYAG LEÍRÁS A lelőhelyen huszonkét objektumot tártak fel a későbronzkori sírokon kívül (3. kép). Ezek közül öt objektumot csontvázas későbronzkori sírként közöl Hellebrandt Magdolna (6. obj. = 116. sír, 10. obj. = 117. sír, 14 obj. = 118. sír, 19 obj. = 119. sír és 22. obj = 120. sír; HELLEBRANDT 2004). Az l-es objektum leletanyag nélküli, altalajba mélyedő, tapasztott aljú, négyszögletes épület — talán ház — volt, nem a bronzkori időszakba sorolható. A 2. objektum altalajba mélyedő, kerek gödör, belőle csak egy csont tű került elő. Ali. objektum az ásatási napló szerint feldúlt csontvázas sír, kis edénnyel. A rajzos dokumentáció alapján (4. kép 3) inkább altalajba mélyedő amorf gödörről van szó. Tizenkét füzesabonyi kerámiát leltároztunk be az objektumból, ezek közül itt nem kerül publikálásra egy sem. A 12. objektum a fotódokumentáció alapján leletsűrűsödés a szántott talajrétegben, további objektumként való elkülönítése nem indokolt. A 13. objektum 5 HOM RégAd, 4981-11. 6 A kutatás az OTKA D48511 pályázat keretén belül valósult meg.