A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Orosz György: „Jézus egyszer templomba ment... "A „Második merseburgi ráolvasás" pogány-keresztény szövegvariánsai mint az elasztikus missziós stratégia hatékony eszközei

A neofitákat templomlátogatásra kényszer alkalmazásával, azaz úgynevezett kard általi misszióval is ösztönözték. ,,Nagy Károly rendszabályai a pogánykodás elfojtása céljából a szászok között" (785) című történelmi dokumentumban egyebek közt az aláb­biakról értesülünk: „Vasárnapokon ne tartsanak gyűléseket és falusi összejöveteleket, hacsak nem áll elö sürgető szükséghelyzet vagy háborús veszély, hanem menjen mindenki templomba, hogy meghallgassák Isten szavát, és imádkozzanak, és végezzenek jó cselekedeteket. Nagy ünnepeken ugyancsak szolgáljanak Istennek és az egyházközségnek és tartóz­kodjanak világi összejövetelektől." 3 6 Az áldó igében a „csont a csonthoz" tulajdonképpeni varázsformula után, ami felszólító módban áll, a Szent Szüzet, Máriát hívják segítségül: „Nedvet bocsáss rá, Mária!" Hogy a „nedv" szó alatt Mária teje vagy nyála értendő-e, nem tudom megmon­dani. Krisztus vérének és Mária tejének a középkorban különleges gyógyító erőt tulaj­donítottak. Erről tanúskodik egy recens magyarországi német áldó ige is, melynek címe: „Orbánéra" (Für Brand und Rotlauf): „Mária teje, Jézus vére jó a Szent Antal tüzére. kéri ifjúért, öregért, kéri hidegért, melegért. fehérre, feketére, sárgára, hideg fenére, segít isten, az erős kezű Szent Lőrinc segít, Hetvenhétféle orbánctól megszabadít." 3 7 A ficamot a fehérorosz áldó igékben is az Istenanya gyógyítja. 3 8 Mária „nedvének" hatóerejét a Miatyánk elmondásával próbálták megerősíteni és biztosítani. A „Második merseburgi ráolvasás" átformált szövegvariánsait a keresztény papok és szerzetesek mis­sziós célokból propagandisztikusan alkalmazták, azért, hogy az „új embereknek", azaz a Jézus Krisztus nevében megkeresztelt neofitáknak a Miatyánkot békés, szuggesztív mó­don mindenképpen megtanítsák. Az újkeresztények még nem tudtak imádkozni, mivel nem értették az ima (könyörgés) lényegét. A Paternostert úgy tanulták meg, hogy azt a klerikusok beleszőtték számukra egy pogány varázsigébe, de a Jézus-ima az ő szemükben a mágikus formulákból alkotott szólánc csak egy részének számított. Feltétlenül meg kell még jegyezni, hogy a germánok a keresztény hitre való áttérésük után a papokat és szer­zeteseket még igen hosszú ideig mágusoknak és varázslóknak tartották. Pócs Éva folklorista tudományos kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a „Má­sodik merseburgi ráolvasás" 32 magyar nyelvű szövegvariánsban ismert, amelyek, eltekintve két történelmi adattól, kizárólag Magyarországon, a Nagyalföldön kerültek le­36 Mon. Germ. hist. LL, Scct. II, Band 1, S. 48 IT. Nach O. Abel. In: Schuster 1976. 55. 37 Manhcrz 1984. 12-13. 38 Karskij 1926. 15. Szent Lőrinc magas lovon ül, kéri az istent, isten könyörül, Külsőre, belsőre folyamodik, 457

Next

/
Oldalképek
Tartalom