A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Bodnár Tamás: Kis Panna. Egy 17. századi szendrői szépasszony története

KIS PANNA Egy 17. századi szendrői szépasszony története BODNÁR TAMÁS ,, ...mindenre megtanít Isten, s az iidö. " (Kis Panna) A boszorkányokkal kapcsolatos esetek iránt érdeklődők talán mindnyájan ismerik Kis Panna történetét. Ennek oka több Szendrővel és boszorkányokkal foglalkozó publikáció. A 17. század második felében élő asszony boszorkányság, paráznaság, valamint emberölés gyanúja miatt 1675-ben Borsod megye törvényszéke elé került, és így a váddal kapcsolatos tanúkihallgatás és egyéb bizonyíték értékű levelek belekerültek a vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek 9. kötetébe. A jegyzőkönyvben feljegyzett, bűneseteivel kapcsolatos érdekfeszítőnek mondható tanúkihallgatásra már Borovszky Samu is felfigyelt. Borovszky 1901-ben kapott megbízatást Borsod megye monográfiájának elkészítésére három kötetben, de a mű teljes elkészültére a szerző 1912-ben bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett sor.

1 Mint a monográfia szerzője, alaposan tanulmányozta a vármegye jegyzőkönyveit és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként, az akadémia 1908. február 10-én tartott ülésén olvasta fel egy tanulmányát Szendrő váráról. A dolgozatot még ugyanezen az éven az MTA megjelentette, amelynek 24. és 25. oldala foglalkozik a Kis Pannával történtekkel, amelyben a szerző elsősorban a kor babonáit, a népi hiedelmeket domborította ki, és itt-ott apró pontatlanságokat is közölt. Fél évszázad után Lukács János és Koritsánszky Dezső szerzőpáros Szendrőről készült kötetükben említették meg az esetet. Az 1959-ben megjelent kötetben szinte szó szerint átvették a Borovszky Samu által közölteket, de nem tanulmányozták az eredeti iratokat. A pontos jelzetekkel ellátott, de nem a teljes periratot, hanem csak a tanúkihallgatást tartalmazó dokumentum, A magyarországi boszorkányság forrásai című forrásgyűjtemény első kötetének 34. perirataként jelent meg 1997-ben.

2 A kötetek nagy népszerűségre tettek szert a boszorkánytörténetekkel foglalkozó történészek, bölcsészhallgatók és az érdeklődő közönség előtt egyaránt. A legtöbb olvasó saját megyéjének történeteit lapozgatja, így Kis Panna története elsősorban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kutatók előtt ismert. Ismertségének elsődleges okai azok a pikáns események, történetek, amelyeket az 1675-ben zajlott tanúkihallgatások tanúi mondtak el Kis Pannáról. A történeteket még érdekfeszítőbbekké teszik, hogy a szerelmi kalandok szinte egytől egyig az 1660-as, 1670-es évek Borsod megyéjének és Szendrő várának vezető embereivel történtek. Ezt csak tetézi a Wesselényi Ferenc nádor fiával, Lászlóval történt viszonya. 1 A mű első kötete, amely a vármegye törtenetet 1711 -ig dolgozta fel, 1909-ben jelent meg. 2 Bessenyei (szerk.) 1997. I. köt. 161-168. A közlemény nem tartalmazza a tanúkihallgatást megelőző, a per körülményeit tisztázó szövegrészeket, illetve egy Miskolcon meghallgatott tanú vallomása lemaradt a szöveg végéről. 247