A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

B. Hellebrandt Magdolna: Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása

yam., traditó. 6. kép. 50 OOO-es térkép. Sárvár helye három házzal a III. katonai, de nincs ráírva a Sárvár név, ez összecseng azzal a Helységnévtárból megtudott adattal, miszerint 1936-tól Novajidrány az egész település neve. Ezen a térképen Sárvár helyén már csak három ház állt, s a vasútállomást Garadnának írták. Tovább nézve a térképeket említésre méltó a 25 000-es lap, melyet 1953-ban adtak ki először (jelzete M-34-127-C-d), alapja a III. katonai térkép volt: ez nem jelzi Sárvárt. Ugyanez a helyzet a Kartográfiai Vállalat átdolgozásában, 1969-ben kiadott 25 000-es térképpel (jelzése 110-34). Ez a térkép a Sárvártól nyugatra levő domboldalt, tehát a Sárvár 1. erdészház feletti részt Nagyperjésnek írta, mely Garadnáig tart (7. kép). Meglepő az a 25 000-es térképszelvény (jelzése M-34-127-C-d), melyet egy 1972-es térkép alapján újítottak fel 1988-ban, s ezen olvasható Sárvár, de a név eredeti helyéről átkerült az út és a vasút nyugati oldalára (8. kép). Feltételezhetjük, hogy a térkép névírójának a vár fogalma a hegyekhez kötődött. A valódi Sárvár dombját a vasúttól keletre, Novajidrány északi utolsó házsorának keleti végénél egy majdnem Ny-K irányú ovális alakú területet kerítő szintvonal jelzi. Az 1965-1968-ban készült 10 000-es térképen (jelzése 110-341) láthatjuk, hogy a vasút és a M3-as út kereszteződése feletti hegytetőt írták Sárvári partnak (9. kép) egészen Garadna közepéig D-É irányban, gyakorlatilag azt a részt, melyet a korábbi térképek (lásd M-34-127-C-d jelzésűt) Pap-ortványnak írtak. A Sárvári part név csak hivatalos iratban szerepel. így Sárvári part megnevezés olvasható az encsi Földhivatalban levő 88