A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

B. Hellebrandt Magdolna: Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása

NOVAJIDRÁNY-SÁRVÁR TOPOGRÁFIAI AZONOSÍTÁSA B. HELLEBRANDT MAGDOLNA Kutatástörténet 1984-ben kelta sírok kerültek elő Novajidrányban a Sárvár 1. utca és házszámmal jelölt erdészház északi oldalánál. 1990-93-ban végeztem a feltárást. A lelőhely az 1987ben készített, 1991-ben sokszorosított 10000-es térképen /jelzése 98-241/No vaj idrány és Garadna nyugati határában D-E irányban húzódó Sárvár nevű hegy délkeleti lejtőjének szélén van (1. kép). A Sárvár elnevezés miatt gondoltam arra, nincs-e kelta földvár a kelta temető feletti hegyen. Bejártuk a területet az erdészékkel és az ásatáson dolgozó diákokkal, de semmilyen régészeti leletet vagy objektumot nem találtunk. A tetőn a Vízmű egy létesítménye van körülkerítve. Az akkor frissen megbolygatott föld régészetileg üresnek bizonyult. Nováki Gyula földvárkutató érdeklődésünkre a Sárvárról a következőket írta: „Sárvár elnevezés miatt már többen keresték a várat, amelyre 13. századi adatunk van. A község melletti lapos síkságon próbáltuk az esetleges nyomokat keresni, de eredménytelenül."

1 Amikor Nováki Gyula Edelényben a borsodi földvárban ásatott Wolf Máriával, megkértük, nézze meg a kelta temető feletti helyszínt. Egy hétfői napon, 1990. július 9-én eljött velünk Novajidrányba, vele együtt bejártuk a hegyet és a domboldalakat. Jelentésében összefoglalta a tapasztaltakat: „Az ásatás helye felett emelkedik a domb, igen meredek oldallal. Bejártuk az egész dombot. Keleti meredek oldala erdős, teteje és a többi oldala lankás szántóföld. Észak felé lassú emelkedéssel függ össze a domb folytatásával, déli irányban enyhe lejtővel fejeződik be. A felszínen sem régészeti leletet, sem erődítésre utaló nyomokat nem találtunk. Vár szempontjából nem is nagyon alkalmas a domb."

2 Nováki Gyula 1993-ban is járt a területen Sárközi Sebestyénnel. Bejárták a dombot és a csemetekertnél is körülnéztek, de írásukból úgy tűnik, a vár bejáró útjánál tovább nem mentek.

3 Wolf Mária Abaúj vármegye településrendjét kutatva foglalkozott a várral. Kiindulópontja a fent említett (98-241 jelzésű), 1987-es 10 000-es térkép volt, mely, mint láttuk, a hegytetőre írta Sárvárt. Itt ő sem talált várra vagy korra utaló leleteket, és hangsúlyozta, hogy a Sárvár megnevezés mocsaras területre jellemző.

4 így jutottam arra a következtetésre, hogy a középkori várat a Bársonyos, más néven Kis-Hernád árterében kell keresnünk. A megoldás szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy amikor a terület vízrajzi viszonyait kutattam a kelta temetőhöz, s megnéztem a II. katonai felmérést (Hadtörténeti Múzeum Térképtára. Hivatkozási szám XLI-4L, XL-41.), feltűnt az ártér szélén a földvár „Sárvár-Kis" névvel (2. kép), rajta házak jelölésével. Gyakorlatilag a mai vasút és az M3as út kereszteződésétől keletre, az ártérből ma is kissé kiemelkedve látható.

5 Az 1980-as 1 HOM Adattár 2344-93. 2 HOM Adattár 2355-94. 3 Nováki-Sárközy-Fcld 2007. 149. 4 Wolf 1989. 135-138. 5 Hcllcbrandt 2008b. 150. 81