A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

P. Fischl Klára-Rebenda János Pál: Gelej-Pincehát bronzkori település-struktúrájának rekonstrukciója

(V. Szabó 2002,30. ábra, XV.C.l típus) sorolható (8. kép 14). Hasonló tálakhoz tartozhatnak a 8. kép 8 és a 9. kép 9. töredékei is. Csészék: A csészék lapos, alacsony, széles ivóalkalmatosságok. Funkciójukban a mai ember számára nem különböznek a bögréktől, mely utóbbiak magassága és átmérője közel áll egymáshoz, formájuk pedig a bronzkor folyamán főleg a gömbös formákhoz köthető. 1, A 4-es táltípushoz hasonlóan itt is létezik egy csonkakúpos testű forma (7. kép 4). 2, A másik alaptípus a 5-ös táltípus megfelelője: a bikónikus testű forma (10. kép 12-13). Ez utóbbi szintén magán viseli a rövid felsőtest jellegzetes díszítését. A tálakkal ellentétben fülük általában magasra a perem fölé húzott. Amennyiben a vizsgált töredéken nincsen fül és a töredék íve alapján nem tudunk a méretre következtetni, a tálak 4-es és 5-ös csoportja könnyen összetéveszthető a csészékkel. 3, Ez a csészetípus alapjában eltér az előző kettőtől. Formája az egyenes falú vagy ívelt csonkakúp - más néven virágcserépfonna - igen eltérő méretben is. Jellegzetes perem fölé ívelő fülkialakításuk datálja ezeket az edényeket a késő bronzkorra (10. kép 6-7). Bögrék: 1, A jellegzetes pilinyi urnaforma - kihajló perem, csonkakúpos nyak, aszimmetrikusan bikónikus test, alacsony csőtalp - kisméretű kialakítása a bögre kategóriába sorolható (7. kép 12). A felsőtest (6. kép 7) és a nyak (7. kép 10) díszítése itt is a megszokott motívumkincset mutatja. Az egészen apró példányok mellett nagyobb méretekben is készítették (8. kép 3). 2, Más formakörbe vezetnek a kúpos nyakú, erősen profilált vállú, nyomottgömbös hasú töredékek (9. kép 7-8). A kanális-dűlői temető leletanyagát párhuzamként segítségül híva ezek a töredékek nagyméretű füles bögrék (méretük alapján csuprok) töredékei is lehetnek. 3, Ezek a nagyméretű egyfülű bögrék (csuprok) „S" profillal is készültek. A temetőanyagban csak peremből induló fülű példányai ismertek, a telepanyagban két eltérő kidolgozású, de perem alól induló füllel ellátott példányt mutatunk itt be (8. kép 6, 10. kép 2). 4, A klasszikus, gömbös illetve nyomottgömbös hasú bögrék nem rekonstruálható töredékei (7. kép 3, 5). 5, Feltehetően csonkakúpos testű bögréhez tartozott a 8. kép 10-es töredék. Formájában a nagyméretű 3. típusú csészékhez hasonlít. Rekonstruálni a battonya-holecska-tanyai bögre alapján tudjuk (Sz. Kállay 1986, 4. kép 6). Bikónikus edény: A geleji temető környezetében nem túl gyakori bikónikus edényforma (10. kép 9) párhuzamát a HA1 korú Polgár 29. lh 10. objektumából ismerjük (V. Szabó 2002, 3. ábra 6. típus, 71. kép 1-2, 2004, 3. kép 8). V. Szabó Gábor szerint a Baierdorf-Velatice-, Caka-, dunántúli Urnamezős-, Lausitzi- és Kyjatice-kultúrák területén elterjedt forma (V. Szabó 2002, 14). Hasonló formájú edények ismertek az ózd-kőaljai Kyjatice lelőhelyről is (Kemenczei 1970, XV. Tábla 2-3) továbbá a protogáva időszakba tartozó szentesnagyhegyi leletanyagból (V. Szabó 1996, 8. kép 2). 71