A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Varga Marianna-Viszóczky Ilona: Egyedi népviseletes babák
Szövetkezetek Országos Szövetsége (HISZÖV) és a NIT közös munkája eredményeként. Ilyenek voltak pl. a „Kiváló dolgozó" cím elérése, különböző anyagi juttatások, alkotói díj, prémiumok lehetősége. Az 1980-as években a NIT-nél a zsűrizett babákat védetté nyilvánították, azokat már nem lehetett másoknak elkészíteni. A zsűri 3 kategóriába sorolta az elfogadott tárgyakat: - az „A" kategóriába sorolt tárgyak jelentették a különös kedvezményeket, és míves kivitelű darabok voltak, - a „B" kategóriába sorolták a sorozatgyártásra is alkalmazható tárgyakat, - a „C" kategória volt az ajándéktárgy, ez később megszűnt. A fenti szakágban is akár az egyén, akár a szövetkezet nyújtotta be zsűrizésre a babákat, a tervezőt és a kivitelezőt minden esetben jelölni kellett. A népviseleti babakészítő szakágban az 1960-as évektől már lehetőség nyílt különféle pályázatokon, kiállításokon történő bemutatkozásokra. Ezek között igen jelentős volt az 1974-ben meghirdetett „,Király Ilus Emlékpályázaf', mely a Duna menti Folklór Fesztiválhoz kapcsolódott népviseleti baba és hímes tojás szakágban. A pályázatot a NIT, a Népművelési Intézet és a Bács-Kiskun Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya hirdette meg. A pályázat szervezését, a zsűri bonyolítását, a kiállítás megrendezését a NIT vállalta. A pályázat első díját Vén Lajosné Török Giza pingáló asszony, a Népművészet Mestere nyerte „hétköznapi kalocsai öltözet" című együttesével. Az 1980-as években meghirdetett „Kismesterség" pályázat eredményei már nem tették szükségessé az előző további fenntartását. A vásárokon való részvételt, ha nem előzte meg zsűri, nem tartottuk helyesnek. Erre sikerült később megoldást találni. A hazai pályázatok mellett lehetőség nyílott 1978-tól Krakkóban is részt venni a Nemzetközi Bababiennálén, melyen a „Matyó lakodalmas" kompozíciójával Kovács Józsefné I. díjat, Papp Ferencné a „Galgamácsai kiszejárás"-t megelevenítő babáiért II. díjat kapott. 1985-ben Krakkóban a „Húsvéti locsolkodás" című kompozícióért Gyenei Józsefné és Papp Ferencné első díjban részesült, melyet 1987-ben Berlinben mutattak be ismételten. A pályázatokhoz kapcsolódó kiállítások mellett az elmúlt évtizedekben számos lehetőség nyílott Budapesten, az ország jelentősebb központjaiban és külföldön önálló kiállításra, bemutatkozásra. A népi iparművészek rendszeresen mutatják be népviseleti babáikat kiállításokon, amelyek részletes feldolgozását, bemutatását jelen dolgozatban nem tartjuk szükségesnek. írásunk első részében igyekeztünk részletes áttekintést adni a népviseleti babakészítés történeti múltjáról, egyszersmind a technikai kivitelezés részletes leírását is fontosnak tartottuk. Igyekeztünk bemutatni mindazokat az egyezéseket és különbségeket, amelyek a szövetkezeti munka és az egyéni alkotói egyedi kivitelezés között húzódtak. Hogyan alkothattak azok, akiknek lehetőségük volt egyéniségük kibontakoztatására, hogy tanulták meg a leendő népi iparművészek egy-egy népviseleti baba létrehozása mellett a kiválasztott tájegység specifikumát, milyen módszerrel munkálkodtak ott, ahol a maguk hagyományait vitték tovább, és végezetül hogyan jöttek létre azok a babák, amelyek készítői ezt megélhetési forrásnak tekintették elsősorban, elfogadva a bemintázó alkotók irányítását. Közel 60 esztendő távlatában ez a szakterület is sokat változott. 1 8 18 Magyar babák népviseletben. Színes diafilm - 24 kocka, 1980. Összeállította Varga Marianna. A verseket válogatta: Winkler Zsuzsa. Magyar Diafilmgyártó Vállalat. 548
