A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Orosz György: „Jézus egyszer templomba ment... "A „Második merseburgi ráolvasás" pogány-keresztény szövegvariánsai mint az elasztikus missziós stratégia hatékony eszközei
törvényhozás indikált, és amely isteneket a hívőknek a keresztelési szertartás során esküvel kellett megtagadniuk?" 5 7 Wolfgang Haubrichs nem adott választ a saját kérdésére. Da ha a „Második merseburgi ráolvasás" sokkal későbbi évszázadokból származó pogány-keresztény szövegváltozatait bevonjuk a tudományos elemzésbe, véleményem szerint sokkal inkább az állapítható meg, hogy az a keresztény pap, aki ezt a két varázsigét írásban rögzítette az örökkévalóság számára, szilárdan hitt mágikus erejükben, és éppen ez a hit motiválta őt a két varázsige lejegyzésére. Ugyancsak a „Második merseburgi ráolvasás" hatóerejébe vetett hittel magyarázható, hogy a későbbi évszázadokban oly sokáig fenn tudott maradni ez az áldó ige, és még ma is él a nép ajkán keresztény szellemben átköltött verziók formájában, holott az európai népek keresztény hitre térítése már réges-rég befejeződött. A,, Verfasserlexikon "('Szerzők szerinti lexikon') című műben Hans Hugo Steinhoff foglalta össze a két merseburgi ráolvasással kapcsolatos ismereteket. 5 8 A „Második merseburgi ráolvasás"-ról a következőket tudjuk meg tőle. Ezen varázsige keletkezését illetően figyelembe vették a késő ókori orvostudományt. Az út ehhez az áldó igéhez, ha egyáltalán lehetséges az ilyen összefüggés, talán a római Germanián át vezetett. Mindazonáltal latin nyelvű receptes könyvek létezése járulhatott hozzá, hogy efféle gyógyító szövegeket a nép nyelvén feljegyeztek. A szerzetesek arra kényszerültek, hogy a hazai, gyógyító tevékenységet végző varázslókkal versenyre keljenek. Ahol a határok a mágia és az áldás között a mindennapokban elmosódnak, ott még kimondottan pogány szövegek felhasználása sem valami különleges motiváció hatása alatt történt. A „Verfasserlexikon" csak néhány szót szentel annak bemutatására, hogy a hittérítők a középkorban céltudatosan az újonnan megkeresztelt germánok lelkének és gondolkodási szervként szolgáló tudatának átstrukturálásán munkálkodtak, s hogy a pogány-keresztény szinkretikus képződmények létrehozását nagyon gyakran a klerikusok szorgalmazták, továbbá hogy az emberek kereszténnyé válása csak fokról fokra vagy lépésről lépésre történt, nem pedig ugrásszerűen. A „Verfasserlexikon" mindamellett a témába vágó szakirodalom gazdag listájával szolgál. Vizkelety András akadémikus tollából 2008-ban jelent meg egy esszégyűjtemény, melynek címe ,,Irodalmak születése"fi Gyűjteményes kötete tanulmányokat tartalmaz a német és a magyar kultúrtörténetről. Nevezett kutató rámutat a két nép középkori kultúrájának fejlődésében fellelhető párhuzamos és eltérő vonásokra. Két tanulmányában 60 egyebek közt a krisztianizációt, a pogány-keresztény vallási szinkretizmust és ezen kevert tudatforma megjelenési módozatait tárgyalja az irodalom, de az archeológia területén is. Az „Irodalmak születése" cikkben Vizkelety András azt hangsúlyozza, hogy az ír és angolszász misszionáriusok a kontinentális germánoknál elasztikus térítési tevékenységet végeztek és arra törekedtek, hogy a germán közösségi és kultikus tradíciót ne irtsák ki, hanem azt kereszteljék át. 6 1 Ugyanebben a cikkben nevezett tudományos kutató érinti a „Második merseburgi ráolvasás" problematikáját is, de csak alapvonásaiban. Arra mutat rá, hogy ezen varázsige előélete Indiában keresendő, utóhangját viszont 57 Haubrichs 1995. 363. 58 Vcrfasscrlcxikon 1987. Sp. 410-418. 59 Vizkelety 2008. 60 Vizkelety 2008. 7-29: „Irodalmak születése", 30-35: „Pogányok vagy keresztények?" 61 Vizkelety 2008. 11. 463
