A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Orosz György: „Jézus egyszer templomba ment... "A „Második merseburgi ráolvasás" pogány-keresztény szövegvariánsai mint az elasztikus missziós stratégia hatékony eszközei

JÉZUS EGYSZER TEMPLOMBA MENT..." A „Második merseburgi ráolvasás" pogány-keresztény szövegvariánsai mint az elasztikus missziós stratégia hatékony eszközei OROSZ GYÖRGY A kontinentális germán törzsek a kereszténység hivatalos felvételével tagjai lettek a keresztény civilizáció közösségének. Hitük azonban semmi esetre sem volt mentes po­gány képzetektől és még kevésbé mondható ez el az életvitelükről. Tudatukban a pogány elemek összekapcsolódtak a keresztény hitbeli tartalmakkal, és ilyen módon kialakult náluk egy specifikus ethosz, a pogány-keresztény vallási szinkretizmus. A széles néptöme­gek világképe a tudat legmélyén néhány évszázadig még mágikus-mitologikus maradt, habár ez fokozatosan keresztény elemekkel bővült. Az első valódi misszionáriusok német földön angolszász hithírnökök voltak, akiknek az élén Willebrord és Winfried-Bonifatius álltak. A pogány-keresztény vallási szinkretizmusnak már Angliában létrejött egy sajátságos fajtája, az elasztikus missziós stratégia következményeként, aminek létrehozására I. Gergely pápa maga is buzdított az „Instrukciók az angolszászok között végzett missziós munkához" című írásában. Ebben a pápa felszólítja a hittérítőket, hogy elővigyázatosan lássanak munkához: „fokról fokra vagy lépésről lépésre, nem pedig ugrásszerűen" haladjanak előre. Ezt a vallási szinkre­tizmust transzplantálták a német törzsekhez, és az elasztikus térítés korábban kidolgozott és jól bevált módszereit eredményesen alkalmazták az új missziós területeken is. Ennek következménye az lett, hogy a németeknél kialakult egy kevert, pogány-keresztény szink­retikus gondolkodásmód, ami az ő vallási cselekményeikre is kihatással volt. I. Gergely pápa (590-604): Instrukciók az angolszászok között végzett missziós munkához „Hőn szeretett fiamnak, Mellitus apátnak, Grcgoriusnak, aki Isten szolgáinak a szol­gája. A kis csapat eltávozta után, ami Veled van, nagy aggodalomban voltunk, mert a ti utazásotok sikeres menetéről semmit sem hallhattunk. Nos, ha a mindenható Isten benneteket a tiszteletreméltó férfiúhoz, testvérünkhöz, Augustinus püspökhöz vezé­reltjelentsd neki, hogy hosszú megfontolás után miként döntöttem az angolok ügyeit illetően. Ennél a népnél a bálványaik szentélyeit semmiképp se rombolják le, hanem csak a bálványokat, amelyek bennük találhatók. Aztán készítsenek szenteltvizet, az­zal a szentélyeket hintsék meg, emeljenek oltárokat és helyezzenek el ott ereklyéket. Mert ha ezek a templomok megfelelően vannak megépítve, könnyedén átalakíthatók a démonok kultikus helyéből olyan helyekké, ahol az igaz Istent lehet szolgálni. Ha a nép maga is látja, hogy a templomaikat nem rombolták le, akkor a szíve mélyén a tévelygésről le tud mondani, akkor az igaz Istent képes lesz elfogadni és imádni és a számára megszokott helyeken régi szokás szerint könnyebben össze fog gyűlni. És mert az emberek hozzászoktak, hogy a démonok számára áldozatként sok ökröt vágnak le, ennek helyettesítésére honosítsatok meg valamilyen más ünnepet; a temp­lomi búcsú napján vagy a szent mártírok születésnapján, akiknek a földi maradványai 451

Next

/
Oldalképek
Tartalom