A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Matits Ferenc-Olbert Mariann: Petrasovszky Leó és Emmánuel festőművészek munkássága
Emmánuel (Világ, 1902 - Sátoraljaújhely, 1976) rajztehetsége már hat-hét éves korában megmutatkozott. Kibontakozó kompozíciós készségének már második gimnazista korában, 13 évesen tanúságát adta. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen végezte, ahol az állami reálgimnáziumban jelesre érettségizett, majd 1921-ben a sátoraljaújhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban görög nyelvből különbözeti vizsgát tett szintén jeles eredménnyel. Ezt követően az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában szobrász szakra vették fel, de az 1922/23-as tanévtől az 1926/27-es tanévig a díszítőfestő szakosztályon tanult. 6 Mesterei többek között Sándor Béla festőművész, a díszítő szakosztály vezető tanára, Leszkovszky György festőművész, a természet utáni rajzolás és az ékítményes tervezés rendes tanára, Haranghy Jenő festőművész, grafika, állatrajz, ékítményes tervezés tanára, Simay Imre szobrász, festő, grafikus, dr. Szőnyi Ottó római katolikus vallástan, egyházmüvészet tanára voltak. 7 Az Iparművészeti Iskola tanári karából alakult bíráló bizottság 1927. június 29-én díszítőfestészetben, valamint figurális tervezésben kifejtett munkásságát is első díjjal jutalmazta. 8 Petrasovszky Emmánuel tanárai közül ki kell emelni Leszkovszky György (18911968) festőművészt, aki az Egyházművészeti Tanács, a Cennini Művészi Társaság alapító tagja volt, mivel nála el lehetett sajátítani az al fresco technikát. A hazai művészképzésben utoljára ugyanis Székely Bertalan és Lötz Károly oktatta ezt a freskófestészeti eljárást. 9 Ennek következtében ez a technika az új nemzedékek oktatásából kimaradt, csak néhány mester, Nagy Sándor (1869-1950) festőművész és Leszkovszky György ismerték és tartották fontosnak a rendkívül időigényes, a száradás miatt gyors felrakást kívánó, de a secconál időtállóbb falfestő technikának a megújítását. Leszkovszky György Hende Vincével és Diósy Antallal 1920-ban alapította meg a Cennini Társaságot. Mindhárman Körösfői-Kriesch Aladár festőművész egykori tanítványai voltak. Az új müvésztársaság fő céljának tekintette a falfestés műfajának felélesztését. A névválasztás közös tiszteletadás a Libro dell'Arte középkori szerzője és mesterük, Körösfői-Kriesch Aladár előtt. Körösfői a Zeneakadémiába készült falképét is Cennino Cennininek ajánlotta, annak az itáliai tudós festőnek, aki könyvében összefoglalta mestersége minden akkor ismert fogását, és aki kései utódját rávezette a valódi freskókép készítésének módjára. 1 0 Petrasovszky Emmánuelhez hasonlóan Leszkovszky György művészeti tanulmányait szintén az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában végezte el, ahol 1907— 1912-ig Ujváry Ignác és Körösfői-Kriesch Aladár tanítványa volt. Ugyanitt 1913-22-ben tanársegédként, végül 1922-1946-ig a díszítmények tervezése, az ékítményes tervezés, az alakrajzolás, a természet utáni rajz és festés, valamint az iparművészeti tervezés tanáraként dolgozott. Több évtizedes tanári tevékenysége során nagy gondot fordított az 6 Feltehetően azért, mert a Képzőművészeti Főiskola képzési struktúrája, tantárgyai nem feleltek meg annak az elképzelésnek, amit a művész kivánt. Az Iparművészeti Iskolában az „egyházmüvészet" tantárgy valláskülönbség nélkül minden festő szakos tanítványra nézve kötelező volt. Petrasovszky elképzelése kifejezetten egyházi művészet volt. 7 Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyve 1880-1930. Az Intézet ötvenéves fennállása alkalmából. Szerk.: Hclbing Ferenc, E. I. igazgató. Ebben Petrasovszky Emmánuel (Manó) két helyen szerepel: Szemelvények az iskola szakosztályainak munkáiból / Illusztrációk / Díszítő Festészeti Szakosztály rovaton belül Lépcsőn felmenő parasztasszony című művével (48. o.), valamint a tanulók névsorában (87. o,). 8 A két oklevél: 1. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1927/1331, Stein János és Simay Imre aláírásával. 2. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1927/1344, Udvary Géza és Simay Imre aláírásával. 9 Révész 2003. 98-99. 10 Révész 2003. 99. 366