A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Veres Gábor: A népi bútorkészítés központjai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ...

3. kép. Karoslóca. Sátoraljaújhely 1898. HOM Néprajzi adattár 3848 Az évszámos darabokon 1868-tól 1940-ig követhető a sátoraljaújhelyi bútor stílusának alakulása. A bútorok közül mintegy 60 darab - zömében Petercsák Tivadar gyűjtései - a sárospataki közgyűjteményekben, valamint K. Csilléry Klára 185l-es gyűjtése a Néprajzi Múzeumban található. A motívumkincs és a díszítmények rendszere viszonylag egységes. Az egyes műhelyekből kikerült darabok közötti eltérések a festés módjában és a motívumok kialakításában jelentkeztek. A mesterek egy része saját maga virágozta a bútorokat, másoknál a segédek, vagy az asztalos lánya. A legügyesebb festőnek Polifka Erzsit, Polifka Pál asztalos lányát tartották, aki több műhelynek is dolgozott, és más asztalosok családtagjait - így Benke Irénkét - is tanította.

3

7 A festett bútort legtovább K. Bacsó András (1888-1945) készítette, aki a sátoraljaújhelyi tanulóévek után 1908 környéken költözött Pusztafalura,

3

8 és az újhelyi bútor motívumkincséből egy sajátos színvilágú stílus alakított ki, mely mindenekelőtt kék alapszínével tért el a korábban általa is készített fekete alapszínű daraboktól. 334 37 Pctcrcsák 1988. 676. 38 Herman Ottó Múzeum Néprajzi adattár 3860.