A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család magyar ágának 20. századi története
dolgozhatott. 18 0 Marianna 3 0 ma is Sióagárdon él, családja körében. Hobbija a képeslapgyűjtés, több tízezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik. A bánrévei ágazat Nep. János 4 és Dessewffy Inna harmadik fia Nepomuki János 2 9 a putnoki bérleményen gazdálkodott, majd Bánréve ura volt. Bukovecen, 1899. július 13-án született. Középiskolai tanulmányait a váci Kegyesrendi Gimnáziumban és a bécsi Theresianumban végezte. Harcolt az 1. és a 2. világháborúban. 1917-ben katonai szolgálatra vonult az 5. Radetzky huszárezredhez Komáromba. A lovassági tisztiiskolát az ausztiai Stockerauban végezte, ezt követően harctéri szolgálatra vezényelték. 1918. októberében szerelt le zászlósként. A 2 világháborúban részt vett a felvidéki és az erdélyi hadjáratokban, főhadnagyként szerelt le. Főiskolai tanulmányait 1920-ban kezdte, a Magyaróvári Gazdasági Akadémián bátyjához hasonlóan ő is 1922-ben szerzett diplomát. 18 1 1926. szeptember 11-én Budapesten házasságot kötött ungarschitzi, frattingi és pullitzi gróf Berchtold Máriával (1908-1984), B. Kázmér és széki gróf Teleki Ilona leányával. 18 2 Ezt követően feleségével együtt a putnoki birtokon gazdálkodott. A putnoki birtokot Béla, után a fia, Béla ] 3 örökölte, aki betegségéből kifolyólag gyógykezelés végett éveken keresztül külföldön tartózkodott. Ezért házasságkötése után Nepomuki János, 9 és felesége bérbe vették a birtokot és beköltöztek a putnoki kastélyba. 18 3 A putnokiak emlékezete szorgos emberekként őrizte meg őket. Nagyon sokat dolgoztak, ők maguk is rengeteg fizikai munkát végeztek, nemcsak irányították a gazdálkodást. A grófnő maga is kijárt összeszedni a tojásokat, megfejte a teheneket, a gróf pedig, ha kellett, befogott, s végezte a mezőgazdaságban szokásos munkákat. A mai napig gazdagrófként emlegetik őket. 18 4 A birtok bérleti szerződése idejének lejárta után, az 1940-es évek elején megvásárolták a bánrévei birtokot és kastélyt, ahová rövid időn belül átköltöztek. 18 5 1944 decemberében, a front közeledtével elmenekültek, nem akarták bevárni az orosz katonák érkezését. Előbb a grófné és a gyerekek hagyták el Bánrévét, egy ideig egy rimaszombati bérleményben laktak. Rövidesen Nepomuki János, 9 is követte családját. Rimaszombatból Losoncon, Zólyomon keresztül Trencsénbe utaztak. Úti céljuk Luhacsovice lett volna, ahol a morvaországi ághoz tartozó Serényi Alajosnál szerettek volna menedéket találni. Ám a hideg tél és a harcok kiteljesedése, valamint politikai okok miatt Morvaországig nem jutottak el. Trencsénben nem sikerült szállást szerezniük, ezért az új tulajdonosok, Polyákék jóvoltából a Trencsén közelében található egykori Serényi kastélyban, Zábláton vészelték át a nehéz időszakot. Három hónapot töltött Nepomuki János 2 9 és családja Zábláton. 1945. április 2-án indultak vissza, Stankovicén, Maié Chlievanyn, Rybaryn, Zsarnócán, Bélabányán, Lieskovon, Nyitrán, Losoncon, Füleken, Csízen át értek Bánrévére 1945. május 11-én. A 2. világháborút követő rendszerváltás következtében 400 holdas bánrévei birtokuktól megfosztották őket. Az érvényben lévő törvény értelmében 1 hold maradt a család tulajdonában és használatában. Otthonukba 180 Gudcnus-Szentirmay 1989. 138. 181 Serényi é. n. 355. 182 Gudenus 3. kötet, 306. 183 Serényi é. n. 355. 184 Bodnár 2001 (2002). 199. 185 Testvére, Miklós 2 g 1940-rc (Serényi 355.), fia, János Pál J 6 1943-ra emlékszik (vö. Bodnár 2001 (2002). 199. 315
