A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család magyar ágának 20. századi története
1957-1961 között a Purdue Egyetem (Lafayette) Agrárgazdasági Tanszékén egyetemi adjunktus, ugyanitt 1958-61 között General Electric ösztöndíjas. 1960-ban közgazdaságtudományból PhD fokozatot szerzett Brazília gazdasági fejlődésének és árpolitikájának hatása gabonabehozatalára című doktori értekezésével a Purdue Egyetemen. 1961-től Plattsburgh-ben, a New York Állami Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a közgazdasági és nemzetközi kereskedelmi szaktárgy előadója volt angol, francia, magyar és spanyol nyelven. Itt dolgozott nyugdíjazásáig, 1995-ig. 1969-1970-ben Rosaróban és Cordobában Fullbright senior csere-tanárként, 1978-1979-ben Nicaraguában a Managuai Autonóm Egyetemen oktatott. Oktatói tevékenysége mellett számos cég szaktanácsadója is volt. 10 5 Szentimrey Ilona 2006. május 8-án hunyt el, ő is a sárospataki református temetőben levő Bethlen családi sírboltban nyugszik. 10 6 Lívia, 2 Budapesten született 1903. február 15-én. 1924. október 15-én összeházasodott galánthai gróf Esterházy Jánossal (1901-1957). Elhunyt Budapesten 1961. október 5-én. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. 10 7 Férje az az Esterházy János volt, akinek birtokai Nyitraújlakon voltak, s aki a trianoni döntés után a csehszlovákiai, majd a későbbiekben a szlovákiai magyarság élére állt, s aki 1942 májusában, a pozsonyi parlamentben egyedüli képviselőként nem emelte kezét a zsidók deportálását elrendelő törvénycikk megszavazásakor. Ekkor még a Wermacht-tisztek is őt tartották Európa legbátrabb emberének. Esterházy gyakran járt Magyarországra, kitűnő kapcsolata volt a magyar kormánnyal, nem egyszer közbenjárt a magyarországi szlovákok érdekében is. 1944-ben Budapesten a nyilasok letartóztatták, de ezúttal a szlovák nagykövet kérésére még szabadon engedték. Ezt követően előbb Nyitraújlakon húzta meg magát, majd egy pozsonyi pincében rejtőzködött. Bár lett volna alkalma, nem akarta elhagyni hazáját, szolgálni akarta a kisebbségi magyarságot. 1945-ben Husák letartóztatta és átadta a KGB-nek. Koholt vádak alapján elítélték, majd Szibériába szállították, ahol súlyos tüdőbetegséget kapott. 1947-ben távollétében halálra ítélték. 1949-ben a szovjetek átadták őt a csehszlovák szerveknek. Családja és barátai közbenjárására fogva tartói a halálbüntetést életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1957. március 8-án, a morvaországi Mirov börtönében hunyt el. Földi maradványait nem adták ki a családnak. Rehabilitálása azóta sem történt meg. 10 8 Esterházy János életéről és politikai tevékenységéről több könyv is megjelent az utóbbi években, ezek között van tudományos, van a memoárirodalom tárgykörébe sorolható munka és egyebek. Ám ezekben a házasság tényének említésén, egy-két elszórt adaton és néhány fotón kívül Líviáról,., szó sem esik. Esterházy János teljesen belevetette magát a munkába, a kisebbségi magyarság képviselete teljesen lekötötte idejét, energiáját. Szinte állandóan úton volt. Feleségként és nőként ezt nem lehetett könnyű megélni és elfogadni, még akkor sem, ha szem előtt tartotta a nemes célt. Ráadásul Lívia,, nem élt kisebbségi sorsban, nem érezhette át az abban élők sorsának keserűségét. Bár házasságkötésük után a nyitraújlaki kastély első emeletén lett kialakítva lakosztályuk, 10 9 sokáig 105 Tamás 2010. 55-56, valamint Bethlen Ferenc levele a szerzőhöz 2009 szeptemberéből és novemberéből. 106 Gudenus 1. köt. 176. és Bethlen Ferenc levele a szerzőhöz 2009 szeptemberéből és novemberéből. 107 Gudenus 3. köt. 308. 108 Esterházy 1991; Molnár 1997; Estcrházy-Malfatti-Török 2001; Karaffa 2007; Molnár 2008. Érintőlegesen szó van róla Hana Molden Esterházy Pálról írott könyvében is (Molden, Hana 1999.) 109 Molnár 2008. 18. 305
