A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Bodnár Mónika: A kisserényi gróf Serényi család magyar ágának 20. századi története

A KISSERÉNYI GRÓF SERÉNYI CSALÁD MAGYAR ÁGÁNAK 20. SZÁZADI TÖRTÉNETE BODNÁR MÓNIKA Előzmények A Serényi család a történeti Magyarország egyik neves arisztokrata családja. Címeres levele 1518-ból való.

1 Először 1596-ban, majd 1623-ban szereztek magyar, később, 1638-ban cseh báróságot, 1656-ban pedig cseh grófi rangot.

2 A család mind a magyar, mind a cseh-morva köztörténetbe beírta nevét. A magyar családtörténészek szerint a Serényi család Csanád vármegyéből eredeztethető, s eredetileg Serjény formában írták, használták nevüket, amit egy Csanád megyei településről, Kisserjénről kaptak.

3 Ottani birtokaik a török megszállás következtében elnéptelenedtek, elpusztultak. Ök maguk is menekülésre kényszerültek. Ekkor lettek az Abaúj megyei Boldogkő (Bodókő) várának birtokosai, szendrői, füleki, hatvani várkapitányok, majd a későbbiekben komáromi és érsekújvári vicegenerálisok. A 16-20. század folyamán a történeti Magyarország számos megyéjében (Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Nógrád, Szepes, Trencsén, Pozsony, Pest stb.) szereztek birtokokat. A Serényi család leszármazási tábláját Ferenc deák, királyi alkincstámoktól lehet levezetni, akit II. Lajos király 1518-ban megnemesített, illetve nemességében megerősített és címeradománnyal látott el. Rajta keresztül gyermekei, Ferenc, János, Miklós, István, Katalin és Ilona is ugyanebben a kegyben részesültek.

4 A Serényi családnak a 16. századból több ágát ismerjük. Ezek egyike Erdély területén, a másik a magyarországi részeken, míg egy következő a történeti Magyarországgal határos morva részeken élt. A magyarországi és erdélyi ágak a történelem viharaiban kihaltak, a 17. században a morva ág indult virágzásnak. A morva ágnak az egyik ága mindig inkább Magyarország felé orientálódott, de a 19. század elejére, 1809-ben ez az ág is kihalt. Ám az említett ág utolsó tagja, Mária Erzsébet (1727-1809) a morva ágból származó harmad-unokatestvérének, Amandnak (1715-1770) lett a felesége. Az ő dédunokájukat, a putnoki uradalom központjának számító Putnokon megtelepedő Lászlót (1815-1893) tekintjük az újabb magyar ág alapítójának.

5 Az ő leszármazottainak életútját követjük nyomon a 20. század viharainak sodrában. Meg kell viszont említeni, hogy a morva ágból a 20. század elején egy újabb magyar ág is kivált, melyet a genealógia gróf Serényi-Ringhoffer családként tart számon. Nekik a történeti Zemplén megyében (Butka, Harcos, Kistölgyes) voltak birtokaik. Ezeket a birtokokat a Serényi család herceg 1 Nagy 10. köt. 157-158; Csorna 1906. 20; Kempelen 9. köt. 329; Iványi 1934. 23. A fordítást lásd Bodnár 2005. 18-20. 2 Gudcnus3. köt. 303. 3 Thaly 1898a. 226. 4 Nagy 10. köt. 157-158; Csorna 1906. 20; Kempelen 9. köt. 329; Iványi 1934. 23. 5 A Serényi család történetére illetve az egyes családtagokra vonatkozóan lásd a szerzőnek az Irodalom címszó alatt felsorolt tanulmányait: Bodnár 2001 (2002). 192-214; Bodnár 2005; Bodnár 2007-2008. 122-245; Bodnár 2008. 131-156; Bodnár 2009a. 17-36; Bodnár 2009b. 5-14; Bodnár 2009c. 155-180; Bodnár 2010a. 7-20; Bodnár 2010b. 293