A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Csengeri Piroska: A szakáiháti kultúra települései Mezökövesd-Nagy-fertőn és Mezőkövesd-Meleg-oldalban. Előzetes jelentés

11. kép. A szakáiháti kultúra ismert települései és feltételezett lelőhelyei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 1 - Mezőkövesd-Meleg-oldal; 2 - Mezőkövesd-Nagy-fertő; 3 - Bogács-Pazsagpuszta; 4 - Tard; 5 - Bükkábrány-Kőkúti-díilő, 2. lelőhely; 6 - Sály; 7 - Nyékládháza-III. sz. Kavicsbánya A. állapították meg, hogy a csoport jellemzőnek tartott díszítési módjai az AVK késői csoportjainak kerámiaművességében mind elterjedtek voltak, emiatt nem beszélhetünk „szilmegi csoportról" (RaczkyAnders 2009, 41, 43). Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a szilmegi csoporthoz sorolt települések leletanyagának „kevertsége" összefüggésben áll azzal, hogy e települések a különböző AVK csoportok vagy AVK kerámiastílusok „határzónájában" helyezkednek el. Itt említendő Kompolt-Kistér 14. lelőhely is, mely a Mátra előterében található. Bánffy E. megfigyelése szerint Kompolton a korai bükki leletanyag szinte 1:1 arányban keveredik a kései AVK, tiszadobi és szakáiháti leletekkel (illetve szilmegi leletekkel; Bánffy 2000, 88). A település Kompolt, 15. lelőhelyhez hasonlóan nem köthető egy „konkrét" csoporthoz, de a leletanyag nem választható szét helyi és „import" kerámiákra sem (Bánffy 1999, 167). Bánffy E. szerint mindez a szakáiháti kultúra északra nyomulásának, valamint annak köszönhető, hogy a település kereskedelmi útvonalak találkozásánál helyezkedett el (Bánffy 2000, 88). A téma szempontjából fontos lenne a korábban a szilmegi csoporthoz sorolt B.-A.-Z. megyei lelőhelyek anyagának újbóli vizsgálata. Mint már leírtuk, Bogács-Pazsagpusztáról szilmegi és szakáiháti leleteket említett Kalicz N. és Makkay J. (Kalicz-Makkay 1977, 26