A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Bodnár Tamás: Kis Panna. Egy 17. századi szendrői szépasszony története
Azok az egyéb megyei és Szendrő várbeli tisztségviselők, akik részt vettek a per tárgyalásán, szintén mindnyájan ismerték Pannát. Mivel Kis Panna életének nagy részét Szendrőn töltötte és a fenn említett személyek mindannyian itt éltek, ahol nemesi telkük, vagy legjelentősebb megyebeli udvarházuk állt. Abády János 1675-1676-ban megyei esküdt 2 6 volt, 1684-ben Miskolc város főbírája, 2 7 majd 169l-re már szolgabíró. 2 8 Karácsondy István a per után is folyamatosan szolgabíró 1679-ig, 2 9 majd 1690-ben Szendrő város jegyzője. Oláh, másként Borbély Gergelyről azon kívül, hogy Anna perének idején esküdt volt, semmi egyebet nem tudunk. Poroszlay Mihály 1649 és 1652 között szolgabíró 3 0, a per idején és 1676-ban esküdt volt. 3 1 Szél Miklós nem csak a per idején, de 1661-1663 és 1671-1676 között is Borsod megye egyik szolgabírája. 3 2 Tilay Bálint 1660-1663 , valamint 1673-1675 között volt szolgabíró. 3 3 Vadászy Pál részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, amiért javait konfiskálták 1673-ban, 3 4 de amnesztiát kapott és a per idején 1675-ben már Szendrő alkapitánya volt. A periratban még több szendrői, illetve megyei tisztségviselő és jogi szakember szerepel. Az egyik Prágay György, aki mint írnok, több összeírást és fiskális összeírást is készített 1673 és 1678 között. 3 5 A vádat az alispán nevében Mándi István ügyész vezette, aki Becskeházy István meghatalmazottja volt az eljárás tekintetében. Panna védője szentmiklósi Kállay Pál volt, akinek Panna anyja adta a megbízatást. Kállay Pál személy szerint nem tartozott megyénk kötelékébe, családja Zemplén megyei származású volt. A vádirat első felében pontosan megnevezik a vádlottat és lakóhelyét: „... Borsod vármegyében lévő Szendrő nevü végházban lakozó Kis Panna asszony, néhai vitézlő Cseresnyés Márton relictája...". Amikor Szél Miklós szolgabíró megidézi Pannát, pontosabban fogalmaz lakhelyét tekintve: „... citáltam megnevezett végháznak Gerse nevű utcájában lakozó néhai Cseresnyés Márton relictáját, nemes Kis Panna asszonyt", majd a fő vádakat: „...néminemű sokrendbéli paráznasága és egyéb gonosz cselekedeti végett...". Az asszony ellen felhozott vádak időpontját és helyét is igyekeztek pontosan feltüntetni, de az időpontok és helyszínek, mivel nem egymás mellé vannak sorolva, bizonytalan az egymáshoz rendelhetőségük. A vádiratban a következő időpontokat jelölték meg a bűnesetek idejeként: az 1660. esztendőtől fogva folyamatosan az elfolyt esztendőkben 1663. pünkösd napján, 3 6 1665. május 3-án, 1669. január 25-én, 1674. február 24-én és március 12-én, 1675. június 13-án. 3 7 A helyszínek a felsorolásuk sorrendjében a következők: „...Szendrő nevű confiniumban az Alsó várban, Szuhai Mátyás háza felénél, Figedi Nagy András házánál, néhai Bárius Péter házánál, Fáy István házánál, Török Bálint házánál, Bak György házánál, melyek mind Borsod vármegyében az Gerse utcában vannak, Borsod vármegyében Galvács nevű prédiumnak cseres erdejében, Gömör vármegyében 26 MOL. A 57. 16. köt. 203-204. 27 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/b. XXII. I. 38. 28 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 1. köt. 29 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 1. köt. 30 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 1. köt. 31 B.-A.-Z. M. Lt. IV-51/c. XVIII. XI. 50 'X. 32 B.-A.-Z. M. Lt. IV-501/m. 1. köt. 33 B.-A.-Z. M. Lt. IV-50I/m. 1. köt. 34 MOL. U etC. 51:46; 48:24. 35 MOL. U et. C. 88:45; 91:60; 29:34; 60:54. 36 Május 13. 37 A dátumokat az egyházi ünnepekhez kötött datálás feloldásával sikerült azonosítani. 251
