A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Csengeri Piroska: A szakáiháti kultúra települései Mezökövesd-Nagy-fertőn és Mezőkövesd-Meleg-oldalban. Előzetes jelentés

33,7 m-re feküdtek egymástól, irányítása megegyezett. Az oszlophelyek betöltése ezzel ellentétben az 1. és 3. házak esetében volt hasonló, a 2. háznál eltért a másik kettőtől. Az 1. ház egy-egy oszlopsora 4-7 oszlopból állhatott (a megmaradt cölöplyukak: S29, S62, S66?, S67?, S68,S 69, S70, S71, S72, S73?, S74, S105?), melyek legalább 8-8,5x6 m

2 (legfeljebb 17,6x6 m

2) területet határoltak le. A 2. ház oszlopsorait legalább 3 oszlop alkotta (a megmaradt cölöplyukak: S18, S19, S20, S21, S23, S24), és ezek legalább 8,2x5,2 m

2 területet zártak be. A 3. ház esetében 5 oszlop alkothatott egy sort (a megmaradt oszlophelyek: S79, S80, S81, S83, S86, S87, S88, S93, S96, S97, S123, SÍ29), melyek 9,5-9,8x3,7-4 m területet zártak körül. Megjegyzendő, hogy egyik házalap sem tekinthető teljesnek, vagy pontosan körülhatárolhatónak, mivel több cölöplyuk hiányzott a rendszerekből, a megmaradtak mérete és alakja pedig nem volt egységes. Lehetséges, hogy az 1. ház a 2. ház előzménye vagy utódja, de nem zárható ki a 2. ház késő rézkori keltezése sem. A továbbiakban vizsgálnunk kell, hogy a nagy-fertői jelenségek utalnak-e az egykori település szerkezetére. Az 1. és 2. házra a nyomvonal D-i szélénél, rábontásban bukkantunk, így a tőlük Ny-ra, D-re és K-re elhelyezkedő telepjelenségeket nem ismerjük. Az E-ENy-ra fekvő néhány kisebb gödör (S54-S58, SÍ 16) többsége a szakáiháti kultúrához köthető. Nagyobb agyagkitermelő gödör vagy temetkezés az 1. ház körül feltárt területen nem került elő. A 3. ház környezetében található kisebb gödrök, cölöplyukak, hosszúkás objektumok többségét nem tudjuk pontos régészeti korszakhoz kötni. Az AVK-hoz a háztól DNy-ra elhelyezkedő S118 gödröt, a szakáiháti kultúrához pedig a K-re fekvő S77 gödröt és S60 „in situ" tárolóedényt, a ház Ny-i sarkánál elhelyezkedő S98 kemencés gödröt, valamint a részben a cölöplyukak által határolt területen fekvő S89-S90-S91 kemencés gödörkomplexumot és az S82 gödröt kapcsolhatjuk. Ez utóbbiak elhelyezkedése arra utalhat, hogy az épület az AVK idejéből származik, illetve elképzelhető az is, hogy a szakáiháti település ért meg több építési fázist, a ház és a területén talált gödrök pedig eltérő fázis emlékei. A 3. ház DK-i sarkától 7,2 m-re DK-re találtuk az SÍ20 Spondylus mellékletes gyermektemetkezést önálló sírgödörben (4. kép; publikációja: Csengeri 2004), melyet a korábbiakban a szakáiháti kultúrához kötöttünk.

1

0 A 3. ház környezetében tehát szintén nem kerültek elő nagyméretű agyagkitermelők, az SÍ20 sír és az épület összetartozása pedig nem igazolható. Az objektumok közül ki kell emelni az említett S89-S90-S91 gödörcsoport S90 részén talált kemence maradványát (5. kép), melynek Ny-i és K-i része egyaránt lekerekített sarkú négyzet alakú volt (60x58 cm, illetve 60x63 cm). A K-i részen 20 cm magasságban megmaradt a perem vagy felmenő fal, melyhez kelet felől kiégett, fekete föld kapcsolódott boltozatosán, félgömb formában (5. kép). Az S98 ovális, hengeres falú gödörben 63 cm vastag, Ny-K-i irányban húzódó masszív paticsomladék került elő 140x70 cm-es területen, mely Ny-i részén 60 cm, D-i részén pedig 46 cm hosszúságban tűzhely 3 cm vastagságú peremét vagy falát rejtette. A gödörből származik két korai zselizi kerámiatöredék is (10. kép 4). A nyomvonal E-i szélén, a házaktól EK-K-re, azoktól távolabb objektumok nagyobb csoportja helyezkedett el. Ezek többnyire kis mélységben megmaradt, szabályos kerek, szélesedő falú, vagy ugyancsak kisméretű, de szabálytalan alakú gödrök voltak. Biztosan az AVK-hoz köthető objektum nincsen közöttük. A területen két csoportban ta10 Aszakálháti kultúra temetkezéseire vonatkozóan 1. Kalicz-Makkay 1977, 86; Hegedűs 1985, 21-35. 15