A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Wolf Mária-Horváth Antónia: Középkori templom és temető Alsózsolca határában
Az erősen bolygatott temetőben a csontvázak mintegy felénél, 57 esetben tudtuk megfigyelni részlegesen, vagy teljes egészében a karok helyzetét. 11 esetben az egyik kar hiányzik, vagy elhelyezése bizonytalan. A 106 temetkezésből tehát mindössze 46-ban figyelhettük meg mindkét kar pontos helyzetét. 8 esetben a karok a test mellett nyújtva helyezkedtek el (17, 20, 29, 37, 65, 67, 95, 105). Feltehetően ennek a testhelyzetnek egy variánsa lehet, amikor a kézfejeket a combtőre helyezték. Ezt 4 sírban tudtuk megfigyelni (9, 15, 19, 101). Három sírban a kezeket a medencére hajlították (43, 87, 89), és további három halott kezét a medencén keresztbe tették (58, 69, 85). Három sírban a hason keresztezték egymást az alkarok (94, 100, 108). Két sírban ajobb kezet a hasra, a balt pedig e fölé, a mellkas alsó részére helyezték (31, 56). Ugyancsak két sírban figyelhettük meg, hogy a bal kart a hasra, a jobbat pedig a medencére hajlították (7, 82), ellenkező irányú karhelyzetet, vagyis ajobb kart a hason, a balt pedig a medencén, szintén két sírban találtunk (75, 90). Ajobb kart a test mellett nyújtva, a balt a medencére helyezve két sírban (38, 96), ajobb kart a test mellett nyújtva, a balt a hasra hajlítva egy sírban (56), ajobb kart a combtőre, a balt a medencére fektetve egy sírban (83), a jobb kart a test mellett nyújtva, a balt a combtőre helyezve szintén egy sírban (74) leltük. Egy sírban igen különleges kartartást figyelhettünk meg. A bal kéz alul, a bordákra helyezve, ajobb fölötte, a szívre fektetve, úgy, hogy a nagyujjat, hüvelykujjat és a középső ujjat összefogták, a gyürüs- és kisujjat pedig behajlították (54 sír). 6 sírban ajobb kar a test mellett nyújtva, a bal hiányzik (1, 23, 27, 33, 34, 99), 7 esetben pedig a bal kar nyújtva a test mellett és a jobb hiányzik (2, 3, 25, 23, 49, 53, 84). Egy sírban ajobb kéz a medencére hajlítva, a bal hiányzik (44), háromban pedig a bal kéz a medencére hajlítva és ajobb hiányzik (16, 18, 48). Két sírban ajobb kéz a combtőre hajlítva, a bal hiányzik (10, 46), háromban pedig a bal a combtőre hajlítva és ajobb hiányzik (30, 70, 88). Két sírban a bal kéz a hason, ajobb hiányzik (59, 68). A 3. sírban a bal kéz tenyérrel a föld felé fordítva és ökölbe szorítva, a 23. sírban pedig ajobb kéz a medence alatt található. Amint a fenti összefoglalóból is látszik, a kartartások rendkívül változatosak, ezért a hiányzó karok helyzetét nem lehet rekonstruálni. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy legalább annyi a hasra, medencére, mellkasra helyezett, mint a test mellett nyújtott kéz. Míg az előzőt Európa-szerte és Magyarországon is inkább a késő középkorra, addig az utóbbit elsősorban a korábbi időszakokra tarthatjuk jellemzőnek. 5 6 Már többször említettük, hogy a temető rendkívül bolygatott volt. Ennek oka részben a középkori gyakorlat, a sírok rendkívül zsúfoltan, gyakran egymást átvágva helyezkedtek el. A temetkezéseket azonban az újabb korban, a templom köveinek kibányászásával, illetve a mezőgazdasági műveléssel is pusztították. Éppen ezért kevés a teljesen ép váz, s gyakran csak igen töredékes vázrészeket tárhattunk fel. Az egymásra temetkezések többsége véletlenszerű. Ilyennek tekinthetjük a 32. és 33, a 46, 47, vagy a 77. és a 83. sír helyzetét. Az egymásra ásott sírok tájolása kissé eltér. A tájolás különbözősége azt is jelenti, hogy meglehetősen hosszú idő telhetett el a két temetés között, és a felszínen már nem látszott a korábbi sír nyoma. Mindhárom esetben a későbbi sír a mélyebb. A 37. és az 52. sír tájolása azonos ugyan, az 52. sír azonban deréktól lefelé teljesen elpusztította a 37. sírt. Néhány esetben szándékos utántemetkezést figyelhettünk meg. Ilyen a 25. és 26. sír (6. kép). A 25. sírban egy felnőtt férfi nyugodott, akinek sírjára ráásták a 26. gyermeksírt. 56 Ritoók 2007. 262. 156
