A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Wolf Mária-Horváth Antónia: Középkori templom és temető Alsózsolca határában

Ezt támaszthatja alá Csőt falu 13. század közepén, feltételezhetően 1264-ben készült temploma, amely a tatárjárás után premontrei birtokon épült fel.

1

2 Berhida esetében szintén kimutatható premontrei hatás, itt ugyanis a templomot építtető Demeter püspök a Hunt-Pázmányok bényi ágának leszármazottja volt, Bényen pedig megtelepedett a premontrei rend.

1

3 Hasonlóképpen premontrei eredetű a jánoshidai,

1

4 valamint az ábrányi (Erábrány, Abrämut, Románia)

1

5 templom is. Horváth Ferenc ugyancsak a 13. század elejére tette megjelenésüket és úgy vélte, hogy a támpillérek nélküli, poligonális szentélyű templomokat a jól datálható példák alapján korábbinak tekinthetjük, mint az ugyanilyen elrendezésű, de támpilléres típust. Ez utóbbiak falusi környezetben a 14. században jelenhettek meg, s tömeges elterjedésük a 15-16. századi késő gótika korára esik.

1

6 Valter Ilona is a támpillér nélküli templomokat tartotta korábbinak, megjelenésüket a 13. század második felére tette, és az ebből fakadó boltozati rendszereket átmenetnek tekintette a gótika felé. Ezeknél a templomoknál a hajó még síkfedésű lehetett, az egész épület arányai a román kort idézték. Erre legjobb példa a veleméri templom.

1

7 Tari Edit a Cegléd környéki templomokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy ott a poligonális szentélyzáródású templomok a 14. században tűntek fel. Pest megyében, több esetben a korábbi templomok átépítése, bővítése során alakult ki ez az alaprajzi elrendezés.

1

8 A poligonális szentélyzáródású templomok elterjedése nagyrészt a tatárjárás utáni újjáépítés valamint a 13-14. századi gazdasági változások, s az ezekből fakadó mezővárosi fejlődés következménye. Ennek során számos falusi egyházat is kibővítettek. Ugyanekkor alakultak ki végleges formájukban a városi plébániatemplomok is.

1

9 A korai horizontot, a támpillér nélküli, egyhajós, poligonális szentélyzáródású formát képviseli a már említett csőti templom, mely első építési fázisában 1264 körül épült. Szentélye váll nélkül csatlakozott a templomhajóhoz. 1295 utáni átépítése során az alaprajza nem változott, de déli oldalához egy sekrestyét építettek.

2

0 Berhida középkori eredetű, ma is álló temploma szintén a korai horizontba tartozik. Az első forrás, amely a templomra utal 1263-ból való. A hajót és a szentélyt váll választja el a diadalív vonalában, amely nem töri meg a fal síkját. Délről sekrestye kapcsolódik hozzá, nyugatról pedig egy torony.

2

1 A veleméri templom szintén támpillérek nélküli, létezésére 1268-ból van az első adatunk. Hajójához vállal kapcsolódik szentélye, nyugati toronnyal ellátott, sekrestye nélküli templom.

2

2 Bakonyszentlászló mai evangélikus temploma eredetileg korai poligonális szentélyzáródású templom volt, amelyet átépítettek. Hajójához vállal kapcsolódik a szentélye, nyugati oldalán karzat helyezkedik el. Délről sekrestye kapcso12 ÍrásncMclis 2004. 180. 13 Sz. Czeglcdy-Ágostházy 1967. 225. 14 F. Romhányi 2008. További irodalommal. 15 Emödi 2004. 17-18. 16 Horváth 1974-75/1. 360-361. Horváth 2000. 132. 17 Valter 2004. 119. 18 Tari 1995. 158. Tari 2000. 218. 19 Entz 1971. 65. Horváth 1974-75/1.360-361. Horváth 2000. 132. 20 ÍrásncMclis 2004. 180-182. 21 Sz. Czeglcdy-Ágostházy 1967. 224. 22 Entz 1964. 203.; Valter 2004. 119. 248. 79. ábra. 134