A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében
5. (c) ábra. Drahotuse (Morvaország) vára, az elővárral és az előretolt fa-föld védmüvel (forrás: Placek 2002, 145, 6. ábra) 5. (d) ábra. Légiszkenneléssel készített digitális domborzat, Gars am Kamp vára, előterében a sáncból kiugró védmüvel, a kép északi részén a Taborral (forrás: www.intermapl . noel.gv.at/webgisatlas/) elsősorban Ausztria keleti területén tudták eleddig kimutatni. A korai időszakban a keletkezési területen is az előretolt tornyok voltak döntő többségben, de már ekkor is számolnunk kell fa-földszerkezetű elővédművek születésével is. A közvetlen földrajzi kapcsolat ellenére az előretolt védmüvek, így az előretolt tornyok létesítése kissé megkésett Ausztriához képest a szomszédos cseh, morva területeken is, ahol csak a huszita háborúk indukáltak hasonló fejlődést (5. (b) ábra). T. Durdík kifejezetten a tüzérség és a tűzfegyverek 15. századi viharos gyorsaságú elterjedéséhez köti a veszélyes magaslatok megerődítését, melynek során „előretolt bástyák (vorgeschobene Bastei)" sokasága született. 3 1 A hatékonyabb ágyútűz megjelenéséről csak 1420 után tudósítanak a források, és ugyancsak ekkor terjedt el nagyobb számban a hagyományos eszközök mellett a könnyű kézi lőfegyverek alkalmazása, 3 2 így nyilvánvaló, hogy az ezekre nyújtott válaszreakciónak tartható a különböző előretolt védmürendszerek létesítése. Ám a cseh husziták ötlete a német-osztrák területek előzményeiből táplálkozott. Ennek történeti háttere, hogy míg a huszita háborúk első felében csupáncsak Csehországon belülre korlátozódtak a hadműveletek, addig 1426-tól huszita expanzió indult, mely során legkorábban éppen Alsó-Ausztriát kezdték támadni és fosztogatni. 3 3 Nem vitás, hogy a 31 Durdík 2007. 87. T. Durdík szerint csak az 1450-cs évektől terjednek cl az előretolt védmüvek Csehországban, erre lásd: Durdík 2000. 43. 32 Varhaník 2002. 137.; Bonfini 1995. 726 (194). A husziták által megszállt Pata 1460-as ostrománál írja: „Ezek nyíllal, lándzsával, kcncs lövedékkel veretve dühödten támadnak." 33 Tóth-Szabó 1917. 85. 115
