A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében
a neuenburgi kastélyban, melyről Zwinger und Vorbefestigungen címen tanulmánykötet is megjelent. A kérdéssel, így az elővédművek eredetével, genetikájával jelenleg az osztrák Thomas Kühtreiber és a német Olaf Wagener részletesen foglalkozik, több megjelent publikációjukban nemcsak a keletkezési területeket, funkciójukat, hanem a nemzetközi terminológiáját is igyekeztek pontosítani. Ezen kívül a szlovákiai kutatás is csak a közelmúltban, 2006-ban foglalta össze az addigi szórványos elővédmű ásatások eredményeit több szisztematikus várfelméréssel kiegészítve Peter Bednár és Eva Fottová révén. 6 Az említett kutatók eredményei is rávilágítanak az elővédművek közép-európai általános elterjedésére és az elemzésük fontosságára. Ehhez elsődleges, hogy a várak zárt egységébe tartozó jelenségeken túl tekintsünk ki a tágabb topográfiai környezetbe is, ahol további, mára már elfeledett és növényzet által teljesen elfedett mesterséges védmüvet találhatunk. Eme témával jelen sorok szerzője a Sajó-völgy huszita kori várainak geodéziai felmérése és ásatásai során került kapcsolatba. A sajónémeti „kettős vár", valamint az innen mindössze 13 km-re található vadna-sajóivánkai „erősség-pár" vizsgálata során izgalmas kérdések merültek fel: kettős várról, avagy inkább várak előretolt védműveiről van-e szó? Az alábbiakban a Sajó-völgy néhány várának bemutatásával szeretném megvilágítani az elővédmüvek problematikáját, eredetét és hazai történetét. Elővédmű, mint fogalom Az elővédmű (Vorwerk) fogalmát nem könnyű meghatározni, hiszen éppúgy jelölhet elővárat (Vorburg), vagy éppen védmüvet (Verteidigungswerke), mint külső bástyaszerü erődítést (äußere basteiartige Befestigung), 7 így tehát egy általánosan használt kifejezésről van jelen esetben szó. Ezt az általánosságot próbálta tisztázni Th. Kühtreiber és O. Wagener az alább részletezett, általuk megfogalmazott kritériumnyaláb segítségével. 8 Azaz egy vár környezetében lévő harcászati létesítményt akkor nevezhetünk elővédműnek, ha: - a vár és az elővéd egyidejűleg van használatban; - topográfiai kapcsolat van köztük; - egymáshoz viszonylagos közelségben helyezkednek el; - az elővédmű a várral, vagy pedig a várhoz tartozó további elemekkel (pl.: utak, gazdasági épületek) vizuális kapcsolatban van; - továbbá az elővédmű nem egy önálló létesítmény, az a vár nélkül nem létezik. Elővédművek a Sajó völgyében A Sajó folyó középső szakasza mentén több, a fenti kritériumnyaláb szerinti elővédműves várat is ismerünk: Sajónémeti-Vár-hegy (Borsod-Abaúj-Zemplén megye): a Sajó folyó és a Hangony-patak találkozásának völgyelágazásában emelkedő markáns magaslat. A 250 m (tszf) magasságú vár tulajdonképpen egy önálló hegy kúpja, de egy teljesen elvékonyodó gerinccel csatlakozik keleti irányba a nálánál jóval magasabb Aszó-hegyhez, így ahhoz 6 Bcdnár-Fottová 2006. 23-40. 7 A nemzetközi terminológiához való igazodás jegyében a dolgozatban közlöm a fogalmak nemet nyelvű megfelelőit is. 8 Kühtrcibcr-Wagcncr 2006. 19. Vö. Kühtrcibcr-Wagcncr 2008. 113. 104