A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

Szörényi Gábor András: Késő középkori előretolt védművek a Sajó völgyében

KÉSŐ KÖZÉPKORI ELŐRETOLT VÉDMŰVEK A SAJÓ VÖLGYÉBEN SZÖRÉNYI GÁBOR ANDRÁS Magyarország középkori várainak az elmúlt századok során történt pusztulásával nemcsak a kőfalak enyésztek el és kerültek a föld alá, hanem az erősségek környezete is gyökeresen megváltozott. Az egykori táj uralkodó fókuszpontját jelentő, meghatározó elemként kiemelkedő várak mára erdők sűrűjében bújnak meg, és már gyakran magukat a kőfalakat is legfeljebb sejtetni engedik. A különböző épített részletek terepi, domborzati elemekként, hosszan futó töltésekként, mélyedésekként ismerhetőek fel, komoly problémát okozva az értelmezésük terén. Gyakran a várak központi elemei is csak nehézkesen fedezhetőek fel, a tágabb környezet mesterséges elemeit pedig szinte észre sem lehet venni. Eme nehézségek miatt a hazai kutatás eleddig kevés figyelmet szentelt erődítményeink előterére és az ott létesített védelmi rendszerekre, elővédművekre. Várfelmérésünk úttörője, Nováki Gyula és munkatársa, Sándorfi György volt az első, akik topográfiai kutatásaik során megfigyeltek egy-egy, az erődítés környezetében, a váraktól elkülönülő terepi elemet, melyet már ők is mesterséges eredetűnek, „földműveknek", ágyúállásoknak" tartottak, ugyanakkor funkciójukra, keltezésükre részletesen nem tértek ki. A hazai kutatás első külső védművét 1987-88-ban Bodnár Katalin, Juan Cabello és Simon Zoltán tárta fel Zagyvafő várának északnyugati szomszédságában, melyet 15. századi, fapalánkkal védett ágyúállásként határoztak meg.

1 Zagyvafő elővédművének ásatása mindösszesen egyetlen kutatóárokra korlátozódott, a létesítmény szerepére, eredetének vizsgálatára a feltárók részletesen nem tértek ki. Az ezt követő két évtized során csupáncsak elszigetelt kutatások mintegy mellékeredményeként született egy-egy adat külső védművek létéről, feladatáról, koráról. Ennek jegyében 1992-ben Simon Zoltán kisebb szondázást végzett a füzéri vár előterében emelkedő Ör-hegyen, 2003-ban és 2005ben Feld István kutatott Várgesztes-Kisvárban, valamint 2003-ban Gere László hitelesítő ásatása zajlott Szigliget-Óvár területén.

2 Az előretolt védművek és elővárak kérdését általánosságban ugyancsak Feld István fogalmazta meg a közelmúltban, problémafelvető dolgozatában.

3 Ugyanakkor a hazai mellett a külföldi régészek figyelme is csak nemrég irányult az előretolt külső védelmi elemek problematikájára. Mint sok más várkutatási témában, itt is a cseh és morva régészet eredménye iránymutató volt - Tomás Durdík

4 és Miroslav Placek

5 előretolt, külső védműveinek topografikus összegyűjtése rávilágított eme objektumok széles körű elterjedésére. A témát nemzetközi konferencián vitatták meg 2006-ban 1 Bodnár-Cabcllo-Simon 1993.97. 107-108. Juan Cabello „erődített megfigyelőpontként" értelmezte a zagyvafői objektumot és a vele párhuzamba állított sajónémeti védművét is: Simon 1992. 31.9. jegyzet. 2 Füzérhez: Simon 1992. 25-31. Várgeszteshez: Feld 2006. 108., 110-112. Szigligethez: Gcrc 2006. 129-139. 3 Feld 2006. 101-118. 4 Durdík 2000. 43-54. 5 Placek 2002. 139-154. 103