A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)

B. Hellebrandt Magdolna: Novajidrány-Sárvár topográfiai azonosítása

15. kép. A középkori Sárvár látképe az M3-as útról (A szerző felvétele) kerámiákat találtunk, így lábas edény lábát, belül mázas cserépedény aljának és oldalfalá­nak részét, a 16. kelta sír felett mázas cserepeket. A 8. kelta sír nyugati oldalánál 1812-es rézkrajcár volt, a XXL szelvényből 1938-as pénz került elő. Ezek az adatok az újkori településtörténetet gazdagítják. Megállapíthatjuk, hogy Sárvár Novajidrány északi utolsó utcájának keleti, délkeleti végében van. Koordinátái a 13. kép szerint: x (ÉD): 342450-342550; y (KNY): 807500­807700. A leírt állapotok miatt leleteket a náddal benőtt árok és a földút derékszögétől nyugatra, az árok mentén mintegy 200 méter hosszan, és körülbelül 85 méter szélesség­ben találtunk. A Sárvár északi része látható a 14. képen, délről Novajidrány utolsó háza van, szemben a nyugati részen a régi erdészház, azaz a kelta temető helye, míg északra az árok után Garadna házai látszanak. Az oklevelek és a középkori régészeti leletek egybehangzóan bizonyítják Sárvár létét a 13. századtól a törökkor végéig. Ugyanolyan festett kerámiát találtunk, mint Putnok-Dienesfalván, 2 1 és amilyeneket Muhin is feltártak. 2 2 Novajidrány-Sárvár tehát Észak-Magyarországon a törökök által elpusztított várak, települések egyike (15. kép). 21 Hcllcbrandt2001. 105-106. 22 Pusztai Tamás szíves szóbeli közlése. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom