A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Czirók Zoltán: Az első légitámadások Miskolc ellen és a légvédelem kérdése 1919. május-júniusban

Az ellenséges repülőgépek elhárítására a Légjáró Csapatok egyetlen vadászrepülő egységét, a 8. (harci) repülőszázadot kívánták áthelyezni a front közelébe. Bár május 16-án a századot a III. hadtest parancsnoksága alá helyezték, két nappal később a hadtesttel közölték: „Közbejött technikai akadályok miatt a 8. rep. szd. a hadtestparancsnokság rendelkezésére egyelőre nem bocsátható. Amint a század harckész állapotba kerül, erről a hadtestparancsnokságot értesítem."

6 Május 25-én a gödöllői parancsnokságot táviratilag utasították, hogy „a 8. repülőszázad lehetőleg még 26-án a III. hadtestparancsnokság rendelkezésére Füzesabony és Mezőkövesd védelmére egy 3 gépből álló detachment-et küldjön a 7. repülőszázad repülőterére". A különítmény - Újvári László, Hefty Frigyes és Keisz Géza pilótákkal - áttelepülésére végül csak 28-án került sor, de már másnap elhárításra és a gyalogság támogatására is felszálltak a gépek a mező tarkányi repülőtérről. Május 30-án Milos Smahel szakaszvezető pilóta és Vladimír Braun főhadnagy megfigyelő a 27.19-es „Brandi"-val repülve Miskolcot bombázták. Bár útközben találkoztak három magyar UFAG C.I felderítővel, azok nem támadtak. Másnap június l-jén viszont az Ivan Zarskij őrmester által vezetett 46.34-es Lloyd C.V felderítő - Josef Nóvák hadnagy megfigyelővel - és egy UFAG C.I-es között légi harc bontakozott ki, de a csehszlovák gépnek nagyobb sebessége révén sikerült elmenekülnie. A 2. polní letecká setnina június l-jén arról tett jelentést, hogy bár a magyar túlerővel szemben vissza kellett vonulniuk mintegy 40 kilométert, eddig nagyon eredményesen és hatékonyan repültek és 41 bombát dobtak le Miskolc városára. A Szlovákia területén folytatott harcokban a század 33 bevetést repült, amelyből 16 felderítő, 15 felderítő és bombázó, míg 2 elhárító repülés volt.

7 Mivel a katonai vezetés nagyszabású támadást tervezett május 30-tól, fontossá vált a csapatok védelme és az ellenséges felderítő gépek távol tartása. A támadással kapcsolatban május 31-én a 8. repülöszázadnak felderítést kellett végeznie, a feladat végrehajtására Újvári László és Keisz Géza szállt fel. De aznap az ellenfél sem tétlenkedett a levegőben. Már reggel 5 órakor ellenséges repülőtámadás érte Miskolcot, saját harci repülőink nem tudtak beavatkozni, mivel felderítőúton voltak. Délután 5 óra 25 perckor ismét ellenséges gép jelent meg Szerencs felől Felsőzsolca-Miskolc felett, elhárítására azonban már Újvári is a levegőbe emelkedett.

8 Június l-jén a III. hadtest frontszakaszának jobb szárnyán jelentős tüzérségi előkészítés után a gyalogság megkísérelt átkelni a Hernádon. Ennek támogatására három vadászgép indult Mezőtárkányról. A bevetés sikerét azonban beárnyékolta, hogy Hefty Frigyes megsebesült és amikor Mezőcsát közelében már majdnem eszméletlenül landolt, átvágódott és fejre állt a gépével. A pilóta kis ápolás után ugyan rendbejött, de számára a harcok egy időre befejeződtek.

9 Az események ezt követően a magyar csapatok számára alakultak kedvezőbben és a frontvonal folyamatosan északabbra tolódott. A gyalogság támogatására a 8. repülőszázadtól június 2-3-án további négy pilóta, Háry László századparancsnok vezetésével 6 HL, MTK iratai. 516/202, 518/201 hdm. 110. d. 7 Kasc-Lukcs i. m. 37-38., 40.; Pctr Aharon Tcsar 2005. 13. 8 HL, MTK iratai. 531/1, 531/16 hdm. 82. d. 9 Hcfty é. n. 299-306.