A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Gyulai Éva: Árpád-házi Szent Erzsébet és Sziléziai Szent Hedvig kultusza a késő középkori Szepességben

emlékét. 1346-ban egy családi birtokegyezség során a család tagjai megjelennek a szepesi káptalan mint hiteleshely előtt, s itt Arnoltfalva, más néven Kistamási nevű birtok vagy falu birtokosai, Frank fia Mihály és Jakab kiadják a hitbért a família nőtagjainak, egyrészt Arnold lányának és Arnold fia Hermann lányainak, másrészt Alcsnói Fehér Detre fia Jordán özvegyének és két lányának. De megkapják a hitbért Detre másik fia, Péter lánya, illetve Detre harmadik fia, Hanko felesége és leányai is.

9 Az utóbbi Hanko talán az Arnótfalvától (= Arnold faluja) nem messze fekvő Jánosfalva vagy Jánóc (német nevén: Hansdorf, Hannsdorf, Johannesdorf, Johannisdorf) névadója, amely a 13 szepesi lándzsás falu egyike volt, majd a szepesi káptalan birtoka lett. A szepesi káptalan mellett a Szepesség egyik legjelentősebb egyházi birtokosa a 13. század közepén az Arnótfalvához igen közel, de már mélyen az erdős hegységben alapított Menedékkő vagy Letonkő nevű karthauzi kolostor, amely a középkor végén 13 falu teljes vagy részbirtokának örökségét mondhatta magáénak. A vidék másik rendháza, a savniki cisztercita konvent, hasonló birtokvagyonnal rendelkezett.

10 Arnótfalva (Kistamási) birtokjoga a 14. század második felében változott meg alapvetően, hiszen a karthauziak már 1366-ban jószágokat kapnak Arnótfalva, Frankvágása, Rókus és Farkasfalva falvakban." Végül az egész Arnótfalva a kolostoré lesz, amikor Frank fia Mihály fia László knini (tinnini) püspök, a savniki cisztercita apátság kormányzója 1396ban az Arnoldfalva, Frankenau vagy Frankfalva, Rókus, Farkasfalva nevű falvakban bírt örökségét a menedékkövi vagy menedékszírti (letánkövi/látókői, latinul: Lapis Refugii) karthauzi kolostornak adományozza.

12 A knini püspököt egyébként Arnoldfalvi László néven is ismerik.

13 Menedékkő kolostorának egyébként már az alapításánál is ott voltak a főpap ősei, hiszen a XXIV szepesi város közössége által elhatározott kolostoralapításhoz Jordán, a szászok grófja, a Görgeyek őse adományozta a Möns Speculationis

u nevű hegyen fekvő birtokát 1299-ben, majd Arnold szepesi comes (feltehetően Jordán nagybátyja), akitől Arnoldfalva a nevét kapta, 1311-ben nagyszülei lelki üdvéért évi 3 szepesi márka súlyú ezüstöt adott tófalvi birtokának jövedelméből a szlavóniai Seizből (ma: Zice, Szlovénia) a Szepességbe telepedett karthauziaknak.

15 Frank unokája, László knini püspök és a savniki ciszterciták kormányzója nemcsak birtokadománnyal segítette a karthauzi kolostort, hanem az 1517-1518 körül íródott rendtörténet

16 tanúsága szerint nagyszabású építkezések is fűződnek a nevéhez. A kolostor épületei a huszita háborúk idején óriási károkat szenvedtek, így a szerzetesek kénytelenek voltak egy időre Lőcsére költözni. A karthauziak birtoklása, annak ellenére, hogy az elpusztult kolostor birtokai a 16. század közepétől előbb a szepesi káptalanra, majd a lőcsei jezsuitákra szálltak,

17 az arnótfalvi katolikus hívek kora újkori hagyományában is fennmaradt. Annak ellenére, hogy a 18. század végén már évek óta a tanulmányi alapé volt a kegyuraság, 1798-ban Arnótfalván mégis úgy emlékeznek, hogy a letánfalvi plébánia másik leányegyházához, 9 AO IV. 334. sz. 10 Csánki II. 248. 11 Uo. 273. 12 ZsO V. 1614. sz. 13 Katolikus lexikon I. Arnodfalvi-címszó. 14 Németül: Schaubcrg vagyis Látókő. 15 Fundatio Lapidis Refugii (Wagner). 16 MAMÜL V. 140. (Sarbak Gábor: Kartauzi kolostortörténct). 17 MOLUcC 50613; 50/17; 50/16; 113/33,4/10.