A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Marozsán Zsolt: Dohánytermesztők a Sajó-völgyben (A sajószentpéteri sváb kisebbség története)

Hogy ki hívhalta a megye területére a főleg Hevesből származó dohánykertészeket, arra pontos források nincsenek, de a ma élő leszármazottak tudatában egybehangzólag az szerepel, hogy a Ragályi és Szirmay grófok voltak azok, akik inspirálólag hatottak a dohánykertészekre. Ezt támasztja alá az a levelezés, melyet a 19. század végén a sajószentpéteri római katolikus plébános, Lipp Károly és a Főegyházmegyei Hivatal folytatott. Az 1898as levélváltások lényege, hogy a helyi lelkész értesíti elöljáróságát, miszerint a gróf Szirmay Alfréd tulajdonát képező sajószentpéteri uradalom eladásra kerül. A helybeli községi elöljáróság tagjai vannak megbízva azzal, hogy az eladást lehetőleg a község kisebb birtokosai között parcellázva közvetítsék.

33 A Dusnokra települt svábok mind mélyen hívő, vallásos emberek voltak. Vallásosságukat jól példázza, hogy 1922-ben saját földjükből adományoztak egy darabot az újonnan épülő templomuk számára.

34 A község már korábban is rendelkezett közösségi térrel, amely a lakosok lelki üdvét volt hivatott szolgálni, de az 1723/33. évi plébániaösszeírás egy összedőlőben levő kőtemplomról tesz említést, melyet a reformátusok már korábban birtokba vettek.

35 Az új templom építése a település újranépesülése után, az iskola elindulásával párhuzamosan vette kezdetét.

36 A dusnokcsebpusztai iskolaszék 1921. május 1-én, Sajószentpéteren tartott ülésén határoztak arról, hogy a hitközség kötelezettséget vállal arra, hogy iskolai tantermet és tanítói lakást épít.

37 A helyi oktatás ügyében muszáj volt valamit lépniük, hisz a letelepülők nagy számát jól példázza a Keller László sajószentpéteri római katolikus lelkész az Egri Főegyházmegyi Hivatalnak írott levele is, melyben tudatja a hivatallal, hogy a frissen beköltözött 37 dohánytermesztő család 196 tagjának legnagyobb része katolikus, és közülük 39 tanköteles korú gyermek él, akik oktatását meg kell oldani.

38 A helyiek az állást államsegély igénybevételével akarták megszervezni. A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter rendeletében beleegyezését adta a sajószentpéter-dusnok-csebpusztai római katolikus felekezeti elemi népiskola tanítói állásának szervezéséhez, mégpedig 1921. szeptember l-jével kezdődő hatállyal. A tanítói állásra alkalmazandó tanító/nő fizetésének kiegészítéséhez szükséges összeget a fent jelzett időponttól kezdve államsegélyként engedélyezte.

39 Az iskolafenntartó a tanító javára tisztes lakást és illetményt v. törvényszerű lakpénzt, továbbá évi 1400 korona fizetést biztosítani tartozott. Az iskola és a vele szomszédos templom 600 négyszögöl területen épült, Papp Károlyné 1921-ben tett adományából.

40 A területet tévedésből a közbirtokosság nevére telekkönyvezték, és csak később írták a Dusnok-csebpuszta-i Római Katholikus Egyház nevére. Az oktatási intézmény építési költségei 300000 koronára rúgtak, mely a hívek önkéntes közadakozásából, és a szomszédos községek vármegyei engedéllyel gyűjtött adományaiból gyűlt össze. Az elkészült iskola első tanítójának, szabályszerű pályázat útján, a Néptanítók Lapjának 1921. november 3-i, 42-44. számában meghirdetett mó33 EFL. 1544: 153/1898. 34 Soós 1985.143. 35 Soós 1985.143. 36 Az iskola szervezése és a templom építése fontos adatokkal is szolgált a település benépesüléséről is. 37 EFL. 1547: 2589/1921. 38 EFL. 1547: 4591/1922. 39 EFL. 1547: 4265/1921. 40 EFL. 1547: 4750/1922.