A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Marozsán Zsolt: Dohánytermesztők a Sajó-völgyben (A sajószentpéteri sváb kisebbség története)

l. kép. A dusnoki határ földrajzi nevei (BmT. 196/2.) Maga a dusnok szó szláv eredetű, de több értelmezése is akad. Az egyik szerint a dusenik szó magyarosodott alakja, jelentése lélekváltó. Olyan szolgálatot, szolgákat jelent, akiket a meghalt földesúr még életében vagy végrendeletében szabadon bocsátott, illetve szolgául más egyházi javadalmaknak ajándékozott azzal a kikötéssel, hogy halálá­nak évfordulóján lelki üdvösségéért gyászmisét mondjanak, és halotti tort rendezzenek. 27 Más értelmezésben szintén szláv szó, a zdusitsja, megizzadni szóból származik, mely a Borsod megyei Dusnokpuszta földrajzi elhelyezkedésére utal, miszerint míg egy fuvaros Sajószentpéterről Múcsony felé mocsaras területeken keresztülgázolt, addig becsületesen megizzadt. 28 Tóth Péter Sajószentpéterrel kapcsolatos kutatásai alapján tudjuk, hogy a település jegyzője, Vadászy György összegyűjtötte a környék földrajzi neveit az 1860-as évek ele­jén, melyet rövid várostörténeti áttekintéssel is kiegészített. 29 Ebben a gyűjtésben szerepel Duzsnok helység töredék jegyzéke is, melyet Bíró Csontos Mihály 1864. május 30-án írt alá. Ebből a következők derülnek ki Dusnokra vonatkozólag: „a birtokosokat kivéve gö­rög katolikusok lakják, akik a múcsonyiakkal rokonságban állnak 30 , mellettük pedig mint pusztát, a szolgálatban levő béresek és cselédek lakják. " A jegyzék említést tesz arról is, 27 Ezt a jelentést a Bács-Kiskun megyei, a kalocsai Sárköz egyik falujának, Dusnoknak a rác szárma­zású lakói vallják. 28 Tóth 2007. 303. 29 Tóth 2007. 296. 30 A források utalása szerint a múcsonyiakkal való szoros kapcsolat jelentheti a görög katolikus kötő­dést, de erre nézve hivatalos adatokat nem találtam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom