A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

A törvény hatálya kiterjed az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának területéről jogellenesen kivitt és a Magyar Köztársaság területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási rendre. A törvény meghatározza, hogy pontosan mi sorolható a jogellenesen kivitt kulturális javak kategóriájába. Ide sorolhatóak azok a javak, amelyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel előtt, vagy azt követően nemzeti jogszabály, vagy közigazgatási eljárás keretében hozott hatósági határozat, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerinti „művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek" közé sorol, és amelyek az uniós jogszabály mellékletében nevesített kategóriák valamelyikébe tartoznak. Ilyenek például: régészeti gyűjtemények; művészeti, történelmi, ill. vallási műemlékekből származó, de azok szerves részét képező részek és elemek, amelyek kora meghaladja a 100 évet; eredeti szobrok, szobormüvek; 100 évesnél régebbi könyvek egyenként vagy gyűjteményes formában; az 50-100 év közötti aranytárgyak, bútorok, órák stb. A törvény a hozzá kapcsolódó alapvető fogalmak definícióját is megadja. Eszerint jogellenes kivitelnek minősül a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak védelméről szóló tagállami jogszabályok vagy a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK rendelet megsértésével történt kivitele, illetve a jogszerű ideiglenes kivitelre vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértés is.

21 A törvény meghatározza a kérelmező és a kérelmezett állam fogalmát is. Eszerint kérelmező állam az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen kivitték, míg kérelmezett állam az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak. A visszaszolgáltatás a kulturális javak visszaszállítását jelenti a kérelmező állam területére. A visszaszolgáltatás úgy történik, hogy a kérelmező állam területéről jogellenesen kivitt kulturális javakat azok birtokosa, tekintet nélkül arra, hogy azt saját nevében vagy harmadik személy nevében tartja magánál, köteles visszaszolgáltatni a kérelmező államnak. A bíróság elrendelheti a kérdéses javak visszaszolgáltatását, ha azok kulturális javaknak minősülnek és jogellenesen vitték ki őket a kérelmező állam területéről. Ilyen esetben a birtokos, ha a tárgyat visszaszolgáltatta, kártalanításra jogosult, mégpedig a kérelmező állam részéről. A kártalanításról a bíróság a törvényben meghatározott szempontok alapján dönt. A visszaszolgáltatást követően a kulturális javak tulajdonjogára a kérelmező állam joga vonatkozik. Nem indítható meg a visszaszolgáltatási eljárás, ha a kérelmező állam központi szervének a kérdéses kulturális javakkal kapcsolatos információ tudomásra jutásától számított 1 év eltelt, továbbá akkor sem, ha a jogellenes kiviteltől számított 30 év, illetve közgyűjtemények vagy egyházi intézmények leltárában szereplő javak esetén 75 év letelt. (Nemzetközi szerződés ez utóbbi esetben hosszabb igényérvényesítési határidőt is előírhat). A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos eljárási szabályok a következőképpen alakulnak. A kérelmező állam igényelheti a visszaszolgáltatást, ha a jogellenesen kivitt tárgy Magyarország területén van. A keresetet a műtárgyat ténylegesen 21 A Tanács 116/2009/EK rendelete a kulturális javak kiviteléről. HL L 39., 2009. 2. 10., 1-7.