A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

intézményekben és a levéltárakban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként őrzött kulturális javakra, védetté nyilvánított tárgyakra; a miniszter által kiviteli tilalom alá sorolt tárgyakra; a Magyarország területéről származó régészeti leletekre; a műemlékek, valamint a kulturális javak alkotórészeire, tartozékaira; a kiemelkedő kulturális értéket képviselő ásványtani és őslénytani leletekre. Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon védetté nyilvánított műtárgyak véglegesen továbbra sem vihetők ki az ország területéről, még más EU tagállamba sem, mint ahogyan az EU-s szabályozás értelmében, más tagállamokban kiviteli tilalom alá eső műtárgyak sem kaphatnak kiviteli engedélyt. A műtárgyak egy szűk köre vihető ki véglegesen az ország területéről. Amennyiben ilyen kulturális javak kivitelére a kérelmező engedélyt kap, akkor a végleges kivitelről szóló engedély a jogerőre emelkedés napjától számított 1 évig érvényes. A kulturális javak harmadik országba történő kivitelének rendjére külön szabályok vonatkoznak. A kiviteli engedélyezés rendje ebben az esetben a következőképpen alakul. A Kövtv. valamint a 17/2001. (X. 8.) NKÖM rendelet meghatározza a kulturális javaknak azt a körét, amelyek engedéllyel vagy anélkül vihetők ki az országból. Magyarország EU taggá válását követően a korábban hatályos nemzeti jogszabályok továbbra is hatályban maradnak, de mellettük alkalmazni kell az uniós előírásokat is. Fontos követelmény ugyanis, hogy a Magyarországról harmadik országba történő kivitelkor biztosított legyen, hogy a többi tagállamból származó műtárgyak is jogszerűen hagyhassák el az EU területét. Ennek megvalósítása céljából alkották meg a 92/391 /EGK rendeletet, amelynek célja az európai kulturális javak védelme. Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy mely műtárgycsoportok tartoznak az EU-s jogszabály hatálya alá? Végleges kivitel esetén akkor kell az EGK rendelet szabályait alkalmazni, ha a szállítmány az EU területén kívülre irányul, és egyúttal a kivinni szándékozott műtárgyak értéke és kora egyenként eléri a rendelet mellékletében megadott határokat. Ideiglenes kivitel esetén akkor kell az uniós szabályozást alkalmazni, ha a szállítmány az EU területén kívülre irányul, és egyúttal a kivinni szándékozott műtárgyak közgyűjteményből származnak, vagy azok értéke és kora egyenként eléri a rendelet ehhez kapcsolódó mellékletében magadott értékeket. A kivitel tehát csak akkor tartozik az EU-s szabályozás hatálya alá, ha - mind a végleges, mind pedig az ideiglenes kivitel esetén - az előírt feltételek együttesen teljesülnek. Az EU-s műtárgy kiviteli engedély kérelmezésére eltérő szabályok vonatkoznak, ezért már a kérelem benyújtásakor fontos tudni, hogy a kivitel melyik szabályozás - az EU-s vagy a magyar - hatálya alá tartozik. Amennyiben a kivitelre az uniós szabályozás vonatkozik, akkor a végleges és ideiglenes kivitelre irányuló engedély iránti kérelmet nem a magyar jogszabályban (17/2001. NKÖM rendelet) meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, hanem az EU előírásoknak (752/93/EGK rendeletnek) megfelelően. Az uniós előírások értelmében a kiviteli engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: - az EGK rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatványt, mely a KÖH-nél szerezhető be; - a KÖH által kijelölt közgyűjtemény kiviteli szakvéleményét, melynek költsége a kérelmezőt terheli; - 3 db fényképfelvételt;