A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

- védetté nyilvánításra irányuló javaslat esetén az ingó örökségi elem őrzésére, kezelésére és bírságolási kategória szerinti besorolására vonatkozó javaslatot. A szakvélemény elkészültét követően a Hivatal - ennek birtokában - dönt a védettség indokoltságáról. A védetté nyilvánító határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott tartalmi elemeken túl - egyéb tényeket is rögzítenie kell. így például az adott kulturális javak azonosításra alkalmas leírását, őrzésének helyét és feltételeit, valamint a tulajdonos nevét és címét. A védettség megszüntetésére a védetté nyilvánítási eljárásnál ismertetett szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A hatóság megszünteti a védettséget, ha - annak indokai nem állnak fenn, - a védett gyűjteményből, vagy tárgy-együttesből kikerült tárgy esetében akkor, ha annak egyedi jelentősége a védettség fenntartását nem indokolja, illetve ha - a tárgy megsemmisült. A védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatban a Kövtv. úgynevezett különleges előírásokat is tartalmaz, amelyek célja, hogy biztosítsák a kulturális értékek utókor számára történő fennmaradását. Ennek eszközeként a jogalkotó jelentős mértékben korlátozza a tulajdonosi jogok gyakorlását. Ilyen korlátozást tartalmaz az a rendelkezés, amely előírja, hogy - mivel gyűjtemény, valamint tárgy-együttes esetén a védettség minden egyes darabra kiterjed - a védett gyűjteményhez tartozó tárgy bármilyen módon történő elidegenítése csak a Hivatal előzetes hozzájárulásával lehetséges. A Hivatal szakértői vélemény alapján dönt az elidegenítés engedélyezéséről. A Hivatalnak joga van az ilyen jellegű kérelmet elutasítani, ha az elidegenítés a védett gyűjteményt jelentősen csorbítaná, illetve a védelem indoka az elidegenítés következtében jelentősen csökkenne vagy megszűnne. A védetté nyilvánítás különleges jogkövetkezményeket von maga után, mint például azt, hogy a védetté nyilvánított műtárgyakra fokozott biztonsági előírások vonatkoznak. A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződés alapján lehet. A védelem alá helyezett tárgy-együttes bármely darabjának elidegenítéséhez vagy őrzési helyének 90 napot meghaladó megváltoztatásához szintén a hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Ellenértékkel történő átruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg, amely jogát a hatóságon keresztül gyakorolja. Az értékek megőrzése szempontjából fontos előírás, hogy a védetté nyilvánított javak tulajdonosa köteles azokat épségben fenntartani, őrzésükről, szakszerű kezelésükről és megóvásukról gondoskodni. Ennek megszegése bűncselekménynek minősül, részletszabályait a Büntető Törvénykönyv tartalmazza. A hatóságot ellenőrzési jog illeti meg. Az ellenőrzés keretében a hatóság a tárgy őrzési helyén jogosult vizsgálni, hogy betartják-e a védetté nyilvánító határozatban foglaltakat. A védetté nyilvánított kulturális javak kereskedelmi forgalomban, különösen árverésen történő átruházása esetén a bejelentésre a kereskedő és a tulajdonos egyaránt köteles. Ezek a szabályok irányadók akkor is, ha a védettség ténye később jut a tulajdonos (birtokos) tudomására. A védetté nyilvánított kulturális javak tulajdonosát - mint láthattuk - többletkötelezettségek terhelik. Ezért mondja ki a Kövtv., hogy a tulajdonosokat külön jogszabályban meghatározott támogatások és kedvezmények illetik meg. Az Alkotmánybíróság 2007-ben elfogadott, 111 8/E/2004 számú határozatának alapjául egy olyan indítvány szolgált, amelyben az indítványozó mulasztásban megnyil-