A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Annamária Eszter: A kulturális javak védelmével összefüggő jogi szabályozás értékelése

A második nagy kategória a kulturális tárgyakon belül a művészeti alkotások köre. E körbe kizárólag olyan tárgyak sorolhatóak, amelyek rendelkeznek a gyűjteménybe tartozás szükséges jellemzőivel.

11 E tárgyak tehát: - viszonylag ritkán lelhetőek fel, - rendszerint nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően, - a hasonló használati értékű tárgyak szokásos kereskedelmi forgalmától eltérő, különleges ügyletek keretében cserélnek gazdát, valamint - komoly értéket képviselnek. A már említett negatív megközelítésű fogalom-meghatározás keretében a kulturális javak és a régészeti leletek különbségeire kívánok rávilágítani. Mindkét fogalomkörbe ingó dolgok sorolhatóak. A kérdés az, hogy mi a szelekció alapja, mikor sorolható tehát egy ingó érték a régészeti leletek, és mikor a kulturális javak kategóriájába? A válaszhoz a régészeti örökség fogalmából indokolt kiindulni. Régészeti örökségnek minősül ugyanis az emberi létnek 1711 előtt keletkezett, de ma is érzékelhető nyoma, amely megtalálható mind a föld felszínén, mind pedig a föld és a vizek felszíne alatt, valamint az üregekben. A régészeti örökségből akkor válik régészeti lelet, ha azt valaki már felfedezte, feltárta, attól függetlenül, hogy a találás helyétől elmozdították-e az ingó dolgot, vagy sem. A jogalkotó tehát az elhatárolás alapjaként a keletkezés dátumát határozza meg, ami ugyanis 1711 előtt keletkezett minden esetben régészeti leletnek minősül, amely ingó dolog 1711 után, az pedig a kulturális javak körébe tartozó érték. E főszabály alól mégis van egy kivétel. Abban az esetben ugyanis, ha ugyan 1711 előtt keletkezett az ingóság, de bizonyítottan műgyűjteményben maradt fenn (tehát nem a föld felszínén, föld illetve víz felszíne alatt, vagy üregben találták), akkor nem minősíthető régészeti leletnek, hanem a kulturális javak körébe tartozik. A fogalom-meghatározásnál említést érdemel, hogy a Polgári Törvénykönyv (A továbbiakban: Ptk.) is használja a kincs szót, illetve fogalmat a tulajdonjog tárgyainak meghatározása során.

12 A Ptk. által használt kincs fogalom tekinthető a legtágabb kategóriának, ezen belül helyezhetőek el az előbb elemzett kulturális javak. A kulturális javak védetté nyilvánítása A kulturális javak tekintetében a védelem több szintjéről beszélhetünk. A legtágabb védelmi körbe azok a kulturális tárgyak tartoznak, amelyek csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal külön engedélyével vihetők ki az országból. Ezek nem feltétlenül egyeznek meg a védelem még szűkebb köre alá tartozó tárgyakkal, amelyek a Kövtv. 46. §-a alapján - tehát a törvény erejénél fogva - a múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban, összefoglaló néven közgyűjteményekben őrzött értékek. Ezeken kívül a KÖH hatósági eljárás keretében más tárgyakat is védetté nyilváníthat. A fentiekből következik, hogy a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak védelmét az ezekre az intézményekre vonatkozó előírások biztosítják. A védetté nyilvánítás pedig az olyan kulturális javakra vonatkozik, amelyeket nem ilyen intézményekben őriznek. Az alkotójuk tulajdonában lévő kulturális javak a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályozására tekintettel nem nyilváníthatóak védetté. 11 Buzinkay 2007. február XI. évfolyam 2. szám 13. 12 Ptk. 96. 172. §