A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)
KÖZLEMÉNYEK - Czirók Zoltán: Az első légitámadások Miskolc ellen és a légvédelem kérdése 1919. május-júniusban
AZ ELSŐ LÉGITÁMADÁSOK MISKOLC ELLEN ÉS A LÉGVÉDELEM KÉRDÉSE 1919. MÁJUS-JÚNIUSBAN CZIRÓK ZOLTÁN A Tanácsköztársaság harcai - nem túl örömteli - újdonságot jelentettek abból a szempontból, hogy magyar települések és az országban harcoló csapatok először szenvedtek az ellenséges repülők bombáitól és támadásaitól. A nemrég véget ért világháborúban is meglehetősen kevés város lakossága tapasztalhatta meg, hogy a frontvonaltól távolabb eső hátország is védtelenné válhat a repülőgépeknek köszönhetően. 1919. március 24-től kezdődően több rendelet is született a légvédelem tárgyában, ezek azonban nagyrészt a főváros védelmére vonatkoztak, mind a légvédelmi ágyúk, mind a figyelőrendszer ennek védelmét voltak hivatottak biztosítani. Az április 16-án megindított román támadást követően gyakorlatilag felső irányítás nélkül, rendszertelenül folyt a vörös csapatok visszavonulása. Május 1-jére a román királyi hadsereg mindenütt elérte a Tisza vonalát, és ezzel befejezettnek tekintette hatalmi aspirációit Magyarország irányába - főleg miután Párizsban az amerikai és angol kormányfő elítélte a románoknak a békekonferencia jóváhagyása nélkül indított támadását. De az április 24-én megindított csehszlovák támadás következtében északon is egyre nehezebb helyzet alakult ki, május 2-án elveszett Miskolc a magyarok számára és csak május elején, a Salgótarján környéki csaták során sikerült megállítani az északi szomszédunk csapatainak előrenyomulását, igaz, május 19-ére a város helyzete kritikussá vált. Mivel az antant korábbra várt déli támadása elmaradt, a megerősített III. hadtest május 15-én parancsot kapott Miskolc visszafoglalására, amely kiemelt jelentőséggel bírt két okból is: egyrészt Miskolc volt a Tanácsköztársaság egyik legnagyobb ipari, és ezen belül hadiipari bázisa, másrészt a város felszabadítása, mint az északi hadjárat kezdete, a cseh és román csapatok egyesülésének megakadályozását szolgálta (majd az ellenséges gyűrű áttörése után az orosz Vörös Hadsereggel kívántak kapcsolatot teremteni). Május 20-án a kora reggeli órákban indították meg támadásukat a magyar csapatok, másnap pedig Miskolc újra magyar kézre került. A Vörös Hadsereg sikereit azonban már a románok sem nézhették ölbe tett kézzel, és május 23-án átkelve a Tisza északi szakaszán és a csehszlovákokkal együtt ellencsapást indítottak Miskolc elfoglalására - ezzel kezdetét vette a második miskolci csata - a három irányból indított ellentámadást azonban a magyar csapatok sikerrel hárították el. 1 E harcokkal párhuzamosan, 1919 májusának második felétől a román és csehszlovák repülők egyre sűrűbben támadtak stratégiai célpontokat, ennek hatékonysága azonban a rendelkezésre álló repülőgépek és azok teljesítménye következtében csak korlátozott lehetett. Az első ismert eset, amikor ellenséges repülőgép Miskolc városát támadta, május 22-én történt. A jelentés szerint reggel 8 órakor egy ellenséges repülőgép Miskolc vasúti állomására dobott egy bombát. 2 Ezt követően szinte naponta - akár többször is 1 Magyarország hadtörténete. 229-231.; Bogár 1980/3. 202-203. 2 Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL), Magyar Tanácsköztársaság (továbbiakban: MTK) iratai. 520/202 hdm. 81. d.
