A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szalipszki Péter: Az abaúji pálos kolostorok kutatása

igen rövid szentélyét elbontják és keleti irányban a saját liturgiájuknak jobban megfelelő méretű, 12 méter hosszú újabb szentélyt, északi oldalán sekrestyével, keleten falazott csontkamrával építenek a helyére. Az új szentély falának síkja és a korábbi épület hajófalának síkja nem egy vonalban van, az új szentély falsíkja a hajófalához mérten dél felé kissé megtörik. A pálos szentély északi oldala és a diadalív pillére által határolt területen előkerült a szerzetesi ülőpad alapozásának foltja, valamint az oltár három kősorból rakott alapja. Az oltár előtt (annak nyugati oldalán) egy kősor magas, a korabeli padlószinttől alig kiemelkedő előépítmény volt."

19 A többi abaúji pálos kolostor területén nem történt a telkibányaihoz és göncihez fogható régészeti feltárás, létükről szinte kizárólagosan az írott források alapján szerezhetünk tudomást, mindazonáltal indokoltnak véljük számbavételüket. Védőszentjeik azonossága okán a telkibányai Szent Katalin ispotály kapcsán, már szóltunk a göncruszkai Szent Katalin pálos kolostorról. A millenniumi monográfiában még ezt olvashatjuk róla: „A ruszkai hegyen, a régi országút mentén elterülő erdőben egy pálos kolostor romjai láthatók, melyek közül egy Somoskút nevű forrás csergedez."

20 Ma már göncruszkai pálosok egykori létére csak az inkább Hejcéhez közeli Klastromkút elnevezés és halastavuk gátja, illetve feltöltődött medre utal. A forrásokban szereplő, térségünkhöz kapcsolódó többi pálos monostor pontos, minden kétséget kizáró lokalizálásáról már úgy tűnik, le kell mondanunk. Történtek pedig régészeti bejárások és geofizikai módszerű felmérések is,

21 de a dűlőneveken (Barátok Baráty, Barát láz) alapuló feltételezéseknél senki sem jutott tovább. Mindössze annyi tűnik bizonyosnak, hogy a Tokaji-hegység Regéctől Erdőhorvátiig terjedő északkeleti sávjában, a középkorban létezett a Szent Fülöp és Szent Jakab pálos kolostor. A Szent László kápolna és remeteség (egykori) helyéről az írott források alapján egészen pontos ismereteink vannak, mégsem talál(hat)juk. Egy 1320-ból származó oklevélből megtudhatjuk, hogy „.. .a Szent Ágoston rendből való Egyed remete a maga, szülei és összes rokona lelki üdvéért az Abaúj megyei Kuzepnemeti (ma Tornyosnémeti Sz. P.) falu közelében Szent László király tiszteletére a Hernád nevű víz szigetén (kiemelés Sz. P.) kápolnát épített... Mivel Egyed remete a saját pénzén ilyen dicséretesen megépítette a Szent László király kápolnát és Szent László király ujja középső csontját (costam seu articulum medium unius digiti), amelyet Imre néhai váradi püspök Felhévíz (Calida Aqua) faluban véletlenül elveszített, Egyed remete pedig megtalált, a kápolnának adományozta, mivel a szentély (sanctuarium) Egyed testvér jelentése alapján dicséretesnek látszik, a Szent László király ünnepén a kápolnához zarándoklóknak s az ott alamizsnát osztóknak ...40 napi búcsút engedélyez (Tamás esztergomi érsek)."

22 Semmi adat nem támasztja alá, csak kérdésként vetődik fel: lehet, hogy a Hernád árvize sodorta el a Szent László kápolnát, ha már 14. századi említése után soha senki nyomát sem találta? A Szentháromság kolostor létéről mindössze egyetlen, Zsigmond király által 1412ben kiállított oklevélből szerezhetünk tudomást, melyben a király „...megparancsolja Máténak, Regecz királyi vár vámagyának... és a mindenkori vámagyoknak és alvámagyoknak, hogy a pálos rendi Szent Jakab és Fülöp, továbbá Szűz Mária és Szent Katalin kolostorokat, amelyek a rend elnéptelenedett Szentháromság kolostorának (kiemelés Sz. P.) 19 Pusztai 2000. 122. 20 Sziklai-Borovszky 1896. 21 Bclcnycsy 2004. 11. 22 Bandi 1985. 609.