A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

KÖZLEMÉNYEK - Szalipszki Péter: Az abaúji pálos kolostorok kutatása

AZ ABAÚJI PÁLOS KOLOSTOROK KUTATÁSA SZALIPSZKI PÉTER Bár megbízatásom nem az abaúji pálos kolostorok történetének összefoglalására, hanem a kolostorok történeti-régészeti kutatására, a legújabb kutatási eredmények ismertetésére vonatkozik, nem mellőzhető, hogy legalább bevezetésképpen a kutatás tárgyáról, a pálosokról, illetve az abaúji pálos kolostorokról is néhány szót szóljak.

1 Közismert tény, hogy a középkori szerzetesrendek közül a pálosoké az egyetlen, amely magyar földön keletkezett. A 13. században a pécsi, veszprémi és egri egyházmegyék remetéi életük közös szabályozására törekedtek. 1225 körül Bertalan pécsi püspök Patacs felett, a Szent Jakab hegyen emelt klastromot, és a remetéknek birtokokat valamint szabályokat (regulákat) adott. 1250 körül Özséb esztergomi kanonok hat pilisi remetével kezdett szerzetesi életet Keresztúr monostorban. (Klastrom, kolostor, monostor - bátran említhetjük a pálosok lakhelyeként bármelyik kifejezést, mert azonos jelentésű szinonimák. Mindhárom a szerzetesek világtól való elvonulására utal: Latin claudere 'elzárni'—» Clastrum; görög monachos 'magányos épület'.) A pilisi szerzetesek példáját - akik Szent Ágoston remete barátainak nevezték magukat - az országban mások is követték. 1263-ban Pál veszprémi püspök elrendelte, hogy egyházmegyéjében csak az általa adott szabályok szerint élhetnek a hét megjelölt remeteségben, ezek: Keresztúr (itt tartották évi káptalani gyűléseiket), Badacsony, Elekszigete, Köveskút, Szakácsi, Szentjakab, Idegséd. 1297-ben András egri püspök adott szabályokat a remetéknek. Egyházmegyéjében Dédes, Újhely, Diósgyőr és Veresmart mellett épültek az első remete monostorok (1240-1304). 1308-ban Gentilis bíboros, pápai követ engedélyezte a közösségben élő remetéknek a Szt. Agoston-i regula követését. Ezután kezdték magukat Szt. Pál első remetéről elnevezni: Ordo Fraírum Sancti Pauli Primi Eremitae. Ez idő tájt épült Buda felett Keszi határában a Szent Lőrinc monostor, amely az egész középkoron át a rend központja volt. 1309-től pünkösdkor ott tartották az évi káptalant. Azon választották generális perjelüket, aki kinevezte helyettesét (vicarius generalis) és a monostorok perjeleit. 1327-ben mintegy 30 monostoruk állt Magyarországon 12-20 szerzetessel. 1341-től szürke ruha helyett fehéret viseltek.

2 A pálosok nagy jótevője volt I. (Nagy) Lajos király. Ö alapította Márianosztrát 1352 körül. Kérésére XI. Gergely pápa a pálosokat közvetlenül a Szentszék alá rendelte. Ennek utána tehát már egyetlen püspök sem avatkozhatott bele a remete barátok életébe. I. Lajos sikeres velencei hadjárata során 1381-ben megszerezte Remete Szent Pál földi maradványait, és azt a szentlőrinci pálosoknak adta.

3 Magyarországon kívül Lengyelországban, Szlavóniában és Horvátországban is létesültek monostoraik. A 16. század közepéig a rend remete jellegének megfelelően, csaknem kizárólag lakott helyektől távol hegy- és dombvidékeken, források közelében építették monostoraikat. Ellátásuk biztosítására igyekeztek malmot, szőlőt és halastavat szerezni vagy létesíteni. Napjaikat 1 A 2009. szeptember 17-cn Encscn rendezett Honismereti és helytörténeti kutatások Abaújban című konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Hcrvay 1994. 524. 3 Hcrvay 1994.