A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Daróczi-Szabó Márta: Garadna-elkerülő út 1. lelőhely (Garadna-Kovács tanya) germán állatcsontjainak vizsgálata

Noha az életkor meghatározásához állatfajonként különböző mennyiségek állnak rendelkezésünkre (amint azt a fajok neve utáni darabszámok is mutatják), így is szembeötlőek a különbségek. A legtöbb felnőtt egyedet a lovak 20 és a kutyák között találjuk. Ez érthető is, hiszen ezt a két fajt nem a húsukért tartották, így átlagosan hosz­szabb élettartamra számíthattak, mint a többi haszonállat. Idetartoznának a macskák is, az ő esetükben azonban az zavar bele a statisztikába, hogy a 130 csontot legalább hat egyed alkotja, amelyek közül kettő juvenilis, kettő subadultus, (ezek a teljesebbek vázak) és mindössze kettő aduitus korú. Az idős, beteg, vesztüket érző macskák általában félre­húzódnak, ami magyarázat lehet a macskacsontvázak viszonylag ritka régészeti előfor­dulására. Ebben az esetben épp ezért az állatok szándékos elpusztítására gyanakod­hatunk. Mint már korábban említettem, az általánosan jellemző a legkülönbözőbb régészeti korszakokban, hogy a csupán húshasznú sertés csontjai között nagy arányban fordulnak elő fiatalabb egyedekhez tartozók, de Garadna esetében úgy a szarvasmarha, mint a kiskérődzők között meglepően magas arányban szerepelnek a még nem kifejlett állatok. Az újszülött (neonatus) példányok maradványai pedig az elhullás idejét is megadják, hiszen a szarvasmarha tavasszal vagy kora nyáron ellik, a kiskérődzők pedig vagy szin­tén tavasszal, vagy esetleg ősszel is. (A sertések fialása kevésbé köthető évszakhoz.) 3. ábra: A garadnai germán és a balatonleilei római lovak összehasonlítása •roma •germán 110-114,9 115-119S 120124,9 125-129,9 130-134,9 135-139,9 140-144,9 145149,9 150-154,9 155-159.9 marmagasság Mint már említettem, a népvándorlás kori népek lovai átlagosan kisebbek voltak, mint a római korban. Ez ezen az ábrán is látható, amelyen a garadnai adatokat egy római kori település adataival vetem össze. A két legkisebb római Equida szamár, ennek mére­te amiatt is fontos, hogy össze lehessen vetni a garadnai (feltételezhetően szintén) sza­márral. 20 Természetesen ilyen kis mennyiségnél felmerül annak lehetősége, hogy az arányok torzítanak. 21 Daróczi-Szabó M. 2. Kézirat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom