A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009)

Daróczi-Szabó Márta: Garadna-elkerülő út 1. lelőhely (Garadna-Kovács tanya) germán állatcsontjainak vizsgálata

Hasonló tünetek a túlzott igénybevétel miatt munkavégzés hatására is kialakulhattak. A szarvasmarhákon és lovakon ezek gyakran a lábvégeken jelentkeztek, szintén (különböző mértékű) összenövések formájában. Lehetséges, hogy ez okozta azokat a csontkinövéseket is, amelyeket két marha kézközépcsonton figyeltem meg, az egyiknek a proximális, a másiknak a disztális epifízisén, valamint egy szintén marhától származó ujjpercen. Az ízületi gyulladások tünetei közé tartozik az eburnáció is. Maga az elnevezés onnan származik, hogy a gyulladás során tönkrement porcréteg helyén az adott ízület két csontja közvetlenül érintkezve kikoptatja egymás felszínét, amely így „elefántcsont-szerűén" kifényesedik. Ezzel leggyakrabban a medence ízületi vápájában, illetve esetenként a csigolyákon lehet találkozni. Jelen anyagban mindkét testtájékról egy-egy szarvasmarha kifényesedett ízületi felszínű csonttöredéke került elő. A fogazat rendellenességei Az, hogy viszonylag nagy számban maradtak meg a fogazat rendellenességeinek nyomai, annak köszönhető, hogy ezek ritkábban jártak súlyos következményekkel a szervezet egészére nézve. Az ide tartozó huszonnégy esetben előfordult rendellenesen növő, abnormálisan kopó, csökevényes és szám feletti fog (poliodontia), valamint foghiány (oligodontia). Ezek az elváltozások nemcsak a háziállatoknál jelentek meg, de egy esetben még egy őz állkapcsán is (3. táblázat). A legtöbb rendellenességet ezúttal is a kutyák esetében tapasztaltam. A többletfog két esetben az alsó állkapcsokon (ugyanannál az egyednél) a harmadik nagyőrlő után, egy negyedik nagyőrlő képében, illetve egy másik példányban a felső fogsorban, egy első kisőrlő előtt nőtt csökevényként jelentkezett. Három másik egyedben foghiány mutatkozott, vagy a harmadik nagyőrlő, vagy a harmadik kisőrlő hiányzott. Az oligodontia viszonylag gyakran előfordul sertések esetében is, ott általában az első kisőrlő szokott hiányozni, illetve a kérődzőkben, ahol a második. Előbbire öt, utóbbira hat esetben akadtam az anyagban. Az őznél az egyik fog rendellenesen, a fogsorból kilógva nőtt ki. Ezek az elváltozások azonban nem hatottak ki komoly mértékben az állatok mindennapi életére. Ennél súlyosabbak lehettek azok a gyulladások, amelyek következtében az adott egyed foga kihullott és annak alveolusa benőtt. Ez két esetben fordult elő, egy kutyán és egy kiskérődzőn, egy másik eben pedig a szájpadláson csontfelszívódások nyomait észleltem. Ezek az elváltozások már az egyedek mindennapi táplálkozását is megnehezítették. Egyéb betegségek A megfigyelt patológiás elváltozások egy részének okait nem lehetett pontosan diagnosztizálni. Természetesen nem minden rendellenesség számít kórosnak, kisebb csontkinövések kialakulhatnak maguktól is, vagy akár veleszületetten. Ezek felismerése viszonylag könnyű, akárcsak a csont felszínén megjelenő szivacsosodás vagy burjánzás nyomai, ezeket azonban betegségekhez nem sikerült kötni, jórészt amiatt, mert különböző bajoknak is lehetnek hasonló csonttani tünetei. Csonteszközök A leletanyagból 42 megmunkált, illetve félkész eszköz került elő. Ezekről a jelen szövegben csak egy rövidebb összefoglalást adok, részletes elemzésükkel, az eszközök meghatározásában sokat segítő dr. Alice M. Choyke-val külön cikkben kívánunk foglalkozni.